Szép, hosszú lesz az ősz, az első fagyokra december elején kell számítani

 A 2003-as évet leszámítva a tudósok szerint az idei nyár volt a legforróbb az elmúlt 120 évben. Dr. Gabi Géza szekszárdi agármérnök évtizedek óta gyűjti az időjárási adatokat, így ő is utána nézett a hírnek. 

– Valóban az idei nyár volt az egyik legmelegebb Tolna megyében. Talán a 2003-asnál is forróbb volt, mert akkor a tavaszi hónapokban jóval több csapadék hullott mint az idén, nem volt ekkora az aszály, tehát a körülmények akkor kedvezőbbek voltak – mondta a szakember. Idén  januárban 5, februárban 14, márciusban mindössze 26 milliméternyi eső hullott, az átlaghőmérséklet pedig például februárban plusz 6 fok volt.

Az idei nyár annyiban volt rendkívüli, hogy négy száraz év után ért el bennünket a sok hőségnap. Idén júniusban a havi átlaghőmérséklet 23,2, a júliusi 24,6, az augusztusi 24,7 fok volt. A hőségnapok száma – amikor 30 fok felett volt a hőmérséklet – júniusban 12 volt, júliusban 19, augusztusban pedig 20. Három hónap alatt 36 hőhullámos nap volt, ez pedig csúcsnak számít. És emellett alig hullott csapadék. A fű kiégett. Egy átlagos évben 600-650 milliméternyi eső esik Tolna megyében, idén eddig 266 milliméternyi hullott.

Sokakat érdekel, milyen lesz az időjárás ősszel, jön-e a várva várt csapadék. Ugyanakkor sokan szeretnék, ha maradna a jó idő legalább a szüret végéig. Nos, a Dávid-naptár (a néhai Dávid Mihály szabadalmaztatott eljárása 50 éven át adott útmutatást a várható időjárásról, és idén készült el utoljára ez az előrejelzés) szerint szép, hosszú, meleg lesz az ősz. Még októberben is számíthatunk vénasszonyok nyarát idéző, kellemes napokra. A november sem lesz fagyos, az első deres reggelekre december elején lehet számítani, de ez is csak pár napos hűvös időt jelent, legalábbis a Dávid-naptár szerint.

Magyarországon a telek – egy-egy évtől eltekintve – szinte teljesen hómentesek. Ennek a gépjárművezetők örülnek, a gyerekek viszont szomorkodnak. A klímakutatók szerint a hőmérséklet-változás hátterében elsősorban a sarki jégtakaró olvadása áll. Az Északi-sark „lángokban áll”, ahogy egy kutató fogalmazott, természetesen képletesen, ám ez is kifejezi a katasztrófa mértékét.

Sajnos a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki jégpáncél az utóbbi öt évben húsz százalékkal csökkent. Mivel a jégtakaró zsugorodik, ezért egyre kisebb mértékben veri vissza a jég a napsugarakat. A fogyatkozó jégtakaró miatt pedig felborult a tengernyomás rendszere. Ez is az oka annak, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. És ez az oka annak is, hogy hazánk dél felől egyre kevesebb csapadékot kap, kiszáradt a növényzet, nincs párolgás és üvegház hatás  sújtja hazánkat.