Hogyan viszonyulnak a szakmatanuláshoz a diákok Tolnában?

– Sarkosan fogalmazva az a jövő nagy kérdése, hogy a felnövekvő nemzedék a virtuális térben akar-e csak kalandozni, a különböző szoftverek, applikációk és kriptovaluták bűvöletében, vagy kétkezi munkás, iparos is lesz-e közöttük? Hogyan viszonyulnak a szakmatanuláshoz?

– Elég vegyes a kép – mondja Juhász Gábor, a szekszárdi Ady Endre Technikum igazgatója –, vannak eleve érdeklődők, és vannak, akiknek kell a ráhangolás. Nem elég a néhány nyílt nap, meg az osztályfőnöki órákon való középiskola-látogatás. A pályaorientáció lényege a mélyebb ismeret, a tapasztalatszerzés, amihez több találkozás szükséges, hogy a fiatalt ne érje csalódás, amikor elkezdi tanulni a választott szakmát. Ha jól meg tudjuk mutatni például a gép- és járműgyártást, az nagyon vonzza a felnövekvő nemzedék tagjait.

– Milyen most az oktatás felépítése?

– Nálunk alapvetően nyolc ágazat van: gépészet, elektronika és elektrotechnika, specializált gép- és járműgyártás, informatika és távközlés, szépészet, honvédelem, rendészet és közszolgálat, építőipar. A diák a választott ágazat alapjait sajátítja el először. Ha a hároméves szakmatanulást választja, akkor egy év után, ha az ötéves technikusi képzésre jár, akkor két év után tesz alapvizsgát. Azt követően dönthet, hogy mi akar lenni az ágazatán belül, például villanyszerelő, kozmetikus vagy karosszéria-lakatos.

‒ Ön idestova másfél évtizede vezeti ezt a középiskolát. Hogyan változott a létszám ez idő alatt?

– Az Ady, Tolna megye legnagyobb szakképző intézménye. Amikor ezt a munkát kezdtem 2008-ban, 1400 diákunk volt. Ma a felnőttképzésekere járókkal együtt 1500 főt oktatunk. Fiatalok és felnőttek egyaránt ingyen szerezhetnek két szakmát, továbbá egy szakképesítést. Ez utóbbira jó példa a fegyveres biztonsági őr.

– Tehát nincs vészes létszámvisszaesés?

– Nincs, részint azért, mert itt vagyunk a megyeszékhely központjában, részint meg azért, mert színes a kínálati listánk. Követjük a technikai változásokat, rugalmas tanulási utakat alakítunk ki, együttműködünk a gyakorlati képzésben résztvevő külső vállalkozókkal. Az alapokkal kezdünk, például a satuba befogott fémlap méretre reszelésével, de aztán ki-ki eljuthat a legmodernebb gyártásszimulációs eszközökig vagy szépészeti eljárások elsajátításáig. Ha valakinek nagy falat a technikum, átléphet a szakképzős bizonyítványt szerzők közé, ugyanakkor a jó képességű és szorgalmas szakképzős diák simán eljuthat a technikusoklevélig.

– Az online oktatás nem jelentett problémát a szakmatanulás során? Menetet vágni, sminkelni, hegeszteni nem lehet virtuálisan…

– Jól átvészeltük azt az időszakot. A műhelygyakorlatokat a hatályos biztonsági előírások figyelembevételével megtartottuk. A vizsgaeredmények azt mutatták, hogy sikerült a felkészítés. Nyilván éreztünk némi visszaesést, nem is annyira nálunk, inkább azoknál a most hozzánk érkező fiúknál, lányoknál, akik online-ban végezték a felső tagozatot. Ezért is kell erősítenünk a párbeszédet az általános iskolákban tanító kollégákkal. Közös ügyünk a pályaorientáció, és túl kell lépnünk azon a szemléleten, hogy a jó tanuló menjen gimibe, a gyengébb pedig próbálkozzon szakmatanulással. A mai szakmák már okos, kreatív fiatalokat kívánnak. Egy gépi és CNC-forgácsoló többszázezer eurós masinával dolgozik, egy okosház kivitelezője modern anyagokkal, újszerű építészeti megoldásokkal és szoftverekkel foglalkozik, egy hibridautó-szerelő pedig a járműdiagnosztikától a nagyteljesítményű akkumulátorokon át a robottechnikáig mindenhez ért.

Az Ady Endre nevét viselő szekszárdi technikumban évente több százan szereznek szakmunkás, illetve technikus végzettséget. (Fiatalok és felnőttoktatásban résztvevők egyaránt.) Először a szakmacsoportra jellemző alapokat sajátítják el, s miután letették az alapvizsgát, specializálódhatnak. Az egyik szakmacsoport a gépészet, melynek alapismereteit Helfenbein Péter oktatja. Megtanulnak a fiatalok fémet vágni, fúrni, hajlítani, méretezni – tolómérő, egyetemes szögmérő és más eszközök használatával –, reszelni, satöbbi. Megtanulják azt is, hogy mennyit tévedhetnek, mennyi a tűréshatár a munkadarab elkészítésekor, mennyi a megengedett eltérés, és hol kezdődik a selejt. Ezen ismeretek birtokában jutnak el később azokba a tantermekbe és műhelyekbe, ahol a korszerű, 21. századi technikát sajátíthatják el a holnap esztergályosai, gépgyártói, autószerelői és más szakemberei.