Talált tárgyként hoztak már élő sertést is a városházára

Feledékenyek, figyelmetlenek vagyunk. Még csak néhány nap telt el az újévből, ráadásul az első héten zárva volt a szekszárdi városháza, mégis, idén már nyolc tárggyal gyarapodott ott a talált tárgyak gyűjteménye. Bustya Gabriella, a polgármesteri hivatal ügyintézője az asztalra teszi a páncélból kivett dobozt, benne slusszkulcs, buksza, ruhák, telefon, s még jó néhány gazdátlan holmi.

– Pár napja több lett volna – mondja –, de amelyekért nem jelentkezik senki, s a megtalálónak sem kell, azokat – ha nem értékesíthetők - egy év után selejtezni kell.

Arról, hogy mi a találó kötelessége, mi legyen a talált tárgyak sorsa, az mikor lehet a megtalálóé, arról a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. Eszerint – idézi a paragrafust Steinerné, dr. Berenkei Zsuzsanna, az önkormányzat igazgatási osztályának vezetője –, köteles a megtaláló a talált dolgot nyolc napon belül az elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételére jogosult más személynek, vagy a helyileg illetékes jegyzőnek átadni.

Esetünkben, magyarázza, az utóbbiról van szó, mikor nem vonaton, buszon, vagy például szórakozóhelyen lelt holmiról van szó – azokat ugyanis ott kell az illetékesnek, az üzemeltető alkalmazottjának nyomban átadni –, hanem az utcán talált dologról van szó. Szekszárdon ezeket a városházán, az ügyfélszolgálatra kell behozni. Itt az átvételről jegyzőkönyv készül, abban az is szerepel, hogy ha három hónap alatt nincs meg a tulajdonosa, meg kell kérdezni, igényt tart-e a megtaláló a tárgyra. 

Gyakorta előfordul, hogy a rendőrségre viszik a talált tárgyat, onnan a rendőrök hozzák át a városházára. Itt okmányok, telefonok esetén, vagy olyan dolgoknál, ahol fellelhető valamilyen adat, forrás, megkísérlik a tulajdonost megtalálni. A személyi okmányokat, személyi igazolványt, útlevelet, jogosítványt, stb. pedig átadják a kormányablaknak, mert gazdája úgy is ott kérne újat, s akkor tisztázódhat, hogy megkerült a régi. 

Az évek során a talált tárgyak őrzői találkoztak meglepő dolgokkal. A kulcs, slusszkulcs, táska, pénztárca, ruhák, szóval a mondhatni, megszokott dolgokon kívül a becsületes megtalálók hoztak már műfogsort, padláson talált hamvakat, egészségügyi eszközt, teherautóról leesett betonkeverőt, s egy alkalommal behoztak egy élő sertést is. Az utóbbi nem kapott helyet a talált tárgyak között, visszavitte a megtaláló, s nála rálelt jószágára igazi tulajdonosa. És jöttek hamar a betonkeverőért is.

Bár több az elveszett holmiját kereső, mint aki itt megleli saját portékáját, azért jócskán marad a hivatalban elveszett tárgy. Ezeket, ha a megtaláló igényt tart rá, három hónap után megkaphatja. Használhatja a gazdátlanul maradt talált tárgyat, viszont egy évig meg kell őriznie annak eredeti állapotát, addig nem adhatja kölcsön senkinek, és nem is adhatja el, mivel jogos tulajdonosa addig igényt tarthat rá. 

Telefonnál – ezt a jogszabály még nem szabályozta egyértelműen – gyakorlatilag más a helyzet, ott ugyanis vigyázni kell arra, hogy a benne lévő adatok, képek semmiképpen ne kerüljenek illetéktelen kézbe. Azokat a gazdátlanul maradt tárgyakat, amelyekre a megtaláló sem tart igényt, egy évig őrzik, utána pedig selejtezik. Elvileg értékesíteni kéne, de eddig Szekszárdon még nem akadt olyan értékes tárgy, amit pénzzé lehetett volna tenni, így azokat megsemmisítik.