Tudnak a hulladékudvarról az illegális szemétlerakók?

Az illegális hulladéklerakás nem csökken. Pedig ugyanakkora benzinköltséggel, amivel a határba kiviszi valaki a szemetet, a hulladékudvarban is elhelyezhetné. Az átvétel ingyenes, bár a személyi azonosságot igazolni kell. Ha valaki nem szerepel a nyilvántartásban, vagyis nincs szerződése a szolgáltatóval és nem fizeti a lakossági szemétszállítási díjat, nem vihet semmit a hulladékudvarba.

Az Alisca Terra Nonprofit Kft-től kapott tájékoztatás szerint működési területükön négy lakossági hulladékudvart működtetnek: Szekszárdon, Tolnán, Bátaszéken és Szedresben. (Más szolgáltatók a vármegye más településein is üzemeltetnek hasonló lerakókat, például Tamásiban, Pakson, Kaposszekcsőn és Hőgyészen.) Ezeken a helyeken adhatók le többek között a kiürült olajos, tisztítószeres, festékes, növényvédőszeres göngyölegek, motorolajok, gumiabroncsok, épületbontási anyagok, elemek, akkumulátorok, elektromos berendezések, bútorok, a zöldhulladék. Van, amit a hulladékudvar sem fogad, elhelyezési, szállítási problémák vagy veszélyesség okán. Ilyen többek között a kátrány, a bitumen, a pala, a síküveg és a hungarocell. 

Az illegális hulladéklerakás nem csökken. Ezt mondja Baka György is, aki a „legismertebb zöld” a megyeszékhelyen, a Zöldtárs Alapítvány elnöke. Első problémaként a tájékoztatás hiányát jelöli meg. Úgy látja, hogy a mai információdömping közepette, minden hónapban be kéne dobni a postaládákba valami ezzel kapcsolatos kiadványt. Tudatos visszafogottságra is gyanakszik a szolgáltatók részéről, mert a beszállított hulladéknak csak egy részét tudják pénzzé tenni – például az elektromos eszközöket –, más dolgokért – például a sittért – ők fizetnek, ha valaki elszállítja a felgyülemlett mennyiséget. Tehát, minek azt propagálni?

Az alapítványi elnök az emberi lustaságot, tudatlanságot is súlyos gondnak tekinti. És egy közelgő szervezeti változásról is szkeptikusan nyilatkozik. Júliustól ugyanis a magyarországi hulladékgazdálkodás egésze egy céghez, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-hez kerül. Nagy kérdés Baka György szerint, hogy a helyben keletkező számtalan kisebb-nagyobb problémát, hogyan orvosolják majd hatékonyan, egy fővárosi központból.

A szemétben nagy pénz van. Csak ki kell belőle szedni. Aki csak a végcélt látja, a hozzá vezető utat nem, könnyen pórul járhat. Emlékezetes, hogy a cikói hulladéklerakó építésekor is kétszer-háromszor változott a tulajdonosok – a majdani haszonhúzók – köre, miközben egy apróságra nemigen figyeltek: arra, hogy létre kéne hozni, működésbe kéne hozni a beruházást. A most küszöbön lévő változás se csak pénzt ígér. Munkát is vár. Például az újrahasznosítás növelését. Németországban jelenleg 67 százalékos, nálunk 37 százalékos a hulladék-újrahasznosítás aránya.