Jövőre jön a kútamnesztia, fellélegezhetnek az érintettek

Teljes mértékben mentesülnek a hivatali procedúrától a háztartási, kerti és a mezőgazdasági öntözési célú kutak tulajdonosai 2024-től. Ez azt jelenti, hogy nem lesz szükség engedélyeztetési eljárásra és nem kell bejelenteni azokat az új vagy már meglévő kutakat, amelyek mélysége nem haladja meg az 50 métert, nem érintik az első vízzáró réteget, háztartási és mezőgazdasági használatra szolgálnak és vízkészlet-védelmi szempontból nem védendő területen találhatók. 

A jövőre életbe lépő könnyítés azokra is vonatkozik tehát, akik új kutat létesítenének és azokra is, akik korábban engedély nélküli vagy a kiadott engedélytől eltérő kutat üzemeltetnek. Az agrárminiszter korábban már jelezte, hogy további könnyítés jöhet, mivel a sekély kutak nem érintik a felszín alatti vízkészletet, ezek forrása az összegyűlt csapadékvíz, vagyis a talajvíz, ezért környezetvédelmi szempontból nem jelentenek kockázatot.

Korábban az volt a cél, hogy fel lehessen mérni, pontosan hány használatban lévő kút található az országban. Mára azonban kiderült, hogy képtelenség felmérni ezt, mivel az illegális kutak bírságmentes bejelentésének lehetősége sem vezetett eredményre az elmúlt években. Ennek egyik oka, hogy az 1996 júliusa előtt fúrt vagy ásott kutak még nem voltak engedélykötelesek, vagyis évtizedeken keresztül úgy létesültek háztartási és gazdasági célú kutak, hogy ezeket nem vették nyilvántartásba. Ugyanakkor szintén sok tulajdonosra igaz, hogy szándékosan kerülték a hatósági engedélyeztetési eljárást, mert a szabályos vízhasználat érdekében más kötelezettségeket is teljesíteniük kellett volna.

A jövőre hatályba lépő módosítás pedig végleg rendezi a szabálytalanul létesített sekély kutak helyzetét, mivel jövő januártól minden 2024 előtt ásott vagy fúrt kút automatikusan jogszerűen létesített lesz.

Horváth István, országgyűlési képviselő kérdésünkre elmondta, több módosítást is kérvényeztek, ő személy szerint azt, hogy az állattartó telepekre is vonatkozzon az amnesztia. Sok olyan volt téesz telepes vagy volt állami gazdaság területén lévő kút üzemel, amelyet valamikor a hatvanas években vagy még korábban létesítettek. Ezeknek a papírjai már régóta nincsenek meg. 

Ahol állattartó telepek is kapcsolódnak ezekhez a kutakhoz, ott a víz minőségét folyamatosan ellenőrzik évtizedek óta. Ha újból be kellene szerezni ezekhez az engedélyezési okiratokat, az esetenként több millió forintba kerülne. Ettől kellene mentesíteni az állattartókat, mondta az országgyűlési képviselő.

Az új kútszabályozás szerint a sekély kutak továbbra is engedélykötelesek maradnak, ha a vízkészlet szempontjából kiemelt területen létesülnek. Az ilyen kiemelt területek pontos meghatározása érdekében a vízügyi hatóságnak legkésőbb ez év augusztus 31-ig el kell készítenie és közzé kell tennie az úgynevezett vízkészlet-védelmi országtérképet. A térkép alapján derül ki, pontosan hol marad kötelező a háztartási és mezőgazdasági sekély kutak létesítésekor a hatósági engedélyeztetési procedúra.

A vízkészlet-védelmi területeken található létesítmények mellett az ötven méternél mélyebb, gazdasági célú kutak létesítése és üzemeltetése továbbra is engedélyköteles marad, továbbá a hatósági eljárás kikerülésével vagy az engedélytől eltérően használt illegális kutak után továbbra is kiszabható bírság.

Van különbség kút és kút között. A kutakat létesítésük és mélységük alapján is elkülönítik. A kút lehet ásott és fúrt. Az előbbi általában a téglával, betonnal körbevett széles átmérőjű kút, míg utóbbinál mindössze egy vékony cső megy le a vízbázishoz.