Amnesztiát kaphat a kerti kutak tulajdonosainak jó része

A Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezetet. A javaslat a vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása, a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a kormány feladataként határozza meg a tudományos szempontú vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítését.

A jövőben ez a vízkészlet-védelmi országtérkép határozná meg a kockázatos, kockázatmentes területeket. A térkép határolja el az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől.

Pár hónapja még úgy szóltak a hírek, hogy ez év végéig kell a kútfennmaradási engedélyt megkérni, melyhez elengedhetetlen a szakember véleménye, ami borsos összegbe, akár több százezer forintba is kerülhet. Ezt nagy felháborodás kísérte, majd a törvényhozók is foglalkozni kezdtek a kutak ügyével.

A módosítás egyik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kutak meghatározása. 

– A háztartási vízigény a természetes személy évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű, ivóvíz-ellátási célú vagy a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti, mondta dr. Bozsolik Róbert, Bátaszék polgármestere. A törvényjavaslat fő eleme, hogy a háztartási kút talpmélysége az ötven métert nem haladhatja meg, az első vízzáró réteget nem érheti el, vagyis nem érinthet ivóvízbázist. Többek között Bátaszék önkormányzata is egy felhívást küldött ki az érintetteknek. Nagyon sokan ugyanis személyesen is megkeresték a hivatalt, kérdezték, most mit csináljanak. A polgármester elmondta, a jogszabály módosítás miatt érdemes várni, legyenek az érintettek türelmesek. Ahogy megszületik a végleges döntés, egyből értesítik a lakosságot.

A jogszabálymódosítás fő szabályként rögzíti, hogy a 2024. január 1. előtt, engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat a törvényjavaslat teljes körűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól. A módosítás ezeket jogszerűen létesítettnek minősíti.

Az indoklás szerint a kormány többször próbálta a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, ám ez a feladat – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – eredményesen nem hajtható végre.

Azt, hogy melyek a védendő területek és hol lehet kockázatmentesen vizet kivenni a vízzáró rétegig, egy mindenki számára elérhető térképen teszik majd közzé. A vízkészletvédelmi szempontból védett területeken pedig a vízügyi hatóság engedélyezi a kutak létesítését, üzemeltetését és megszüntetését.

Van akinek nem érdemes tovább várni

Érdemes azon is elgondolkodni, akinek 50 méternél mélyebb a kútja, és az vélhetően az első vízzáró réteget is érinti – ezekből is több ezer van a vármegyében – rájuk vélhetően nem fog vonatkozni az amnesztia, viszont év végéig el kell majd készíttetniük a szükséges szakvéleményt, így nekik nem érdemes hónapokig nyugodtan várni.

A témával kapcsolatban megkérdeztünk egy szekszárdi kútfúrót, aki kérte, hogy a nevét ne írjuk le, hiszen enélkül is naponta annyian keresik, hogy a sok telefonhívás miatt nem tudja végezni a dolgát. Kérdésünkre a szakember elmondta, jellemzően utólag kérik a kúthasználók, hogy készítse el a már meglévő kútnak a tervdokumentációját, illetve szakmai véleményét.

Ilyenkor a helyszínen megnézi, hogy milyen állapotban van a kút, érheti-e szennyeződés, milyen az akna, a cső, amin keresztül a víz átmegy, az milyen állapotban van, nincs-e megsérülve, megtörve. A kút pontos paramétereit is fel kell jegyezni. Van, ahol ezt földmérő készíti el.

Sok kútfúró a munkájáért akár 30 -150 ezer forintot is elkérhet, plusz a földmérő költsége újabb 60-80 ezer forint. 

A lakossági kutak létesítésével kapcsolatosan a kúttulajdonosok honlapján tájékozódhat részletesen!

Tolna vármegyében is több ezer fúrt és ásott kút van, amelyek nincsenek nyilvántartva.