Konferencia

2023.05.04. 12:02

Rövid időn belül visszaüt ránk életmódunk, katasztrófák sora jön!

Jövőnkről s a Földről beszéltek szerdán délután egy konferencián öt órán át Szekszárdon, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar legnagyobb előadótermében.

Szepesi László

A Szekszárdi Klímakör, a Zöldtárs Alapítvány 2009 óta, mióta a város csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez, a covidos két esztendő kivételével, minden évben szervezett klímakonferenciát. Az ideinek, a látszólag talányos, inkább baljós sejtést rejtő „Meddig tartható a fenntarthatatlan?” címet adták.

Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke. Fotó: Makovics Kornél

A tanácskozáson részt vett dr. Csörnyei László, Hosszúhetény polgármestere, aki egyben a Klímabarát Települések Szövetségének alelnöke, s házigazdaként is köszöntötte a résztvevőket dr. Szécsi Gábor, a PTE KPVK dékánja. A professzor a fenntarthatóságról, mint tudományról beszélt, amely az eltelt évtizedek folyamán jelentős mértékben változott. Ez a folyamatosan megújuló tudomány pedig formálja a környezetet, a gazdaságot, s a társadalmat.

Az első előadó dr. Gelencsér András, vegyészmérnök-légkörkutató, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora volt, s Ábrándok bűvöletében – a fenntarthatóság korlátai címmel arról beszélt, hogy a jelenlegi túlhajszolt fogyasztói életmódunk 20-30 éven belül katasztrófák sorozatához vezet. Ez a folyamat már el is kezdődött, erdők pusztulnak ki, folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. A modern civilizációt a fosszilis energia mozgatja, mondta. Elsősorban a kőolaj felhasználásának köszönhető mai modern életünk, de ez is, mint a többi energiaforrás véges. Beszélt a klímaváltozásról, a szén-dioxid csökkentését előíró, ám betarthatatlan programról. Említette a politika beavatkozását, példaként említve a bős-nagymarosi vízi erőmű fiaskóját, amit a politika okozott, a határ túloldalán ma is termelik az áramot. Szólt arról is, hogy a németek leállították a legkevésbé környezetkárosító atomerőműveket, s bár a rengeteg szélerőmű mellett ott van a legtöbb naperőmű, beindították a környezetet durván szennyező szenes erőműveket. Mégis, ha nem kapnának energiapótlást külföldről, évi 160 nap áramszünet lenne náluk. 

Dr. Zádori Iván, a PTE KPVK dékánhelyettese Környezetvédelmi nevelés és a fenntarthatóság dilemmái címmel azt elemezte, mit tehet a nevelés azért, hogy fenntarthassuk, megőrizhessük életünk mai körülményeit, hogy ne éljük fel, ne pusztítsuk el jövőnket. Ebben a szellemben képzik a karon a jövő pedagógusait. Nekik majd az óvodában kell ezért az első lépéseket megtenni, s a folyamatot továbbvinni az iskolákba is. A mai generáció tagjai másként szocializálódtak, javítani kell alkalmazkodóképességüket. 

Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke elemezte Szekszárd elmúlt 40 évi időjárási adatait, azok tényszerűen mutatják klímánk rossz irányú változását. 

Baloghné Gaál Zsófia, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozatának elnöke pedig a beruházások környezet- és klímavédelmi előírásairól szólt. A mérnököknek változtatni kell szemléletén, az anyagok megválasztásakor, az energetikai rendszerek tervezéskor a korábbinál sokkal nagyobb mértékben figyelembe kell venni az éghajlat változását, a csapadék mennyiségét, a hőmérséklet alakulását.

A konferencián többször elhangzott, hogy jövőnk érdekében vissza kell fogni a luxust. Fontos a gazdasági, társadalmi, ökológiai rendszerek közötti kapcsolat szabályozása, s hogy Földünk megmentése, a fenntarthatóság megteremtése mindenkinek a feladata.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában