Parlagfűmentesítésre figyelmeztetik a paksiakat

A város köztisztaság fenntartásáról szóló rendelete értelmében az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelezettségei vannak az ingatlanával kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem. Így köteles gondoskodni az ingatlan gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról, a zöldfelületek kaszálásáról. A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július, a virágpor legnagyobb tömegben július végén és augusztusban szóródik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtaniuk, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozniuk a vegetációs időszak végéig – hívja fel a figyelmet közleményében a paksi önkormányzat. Mint írják, a védekezés legcélszerűbb módja a havonta legalább két-három alkalommal történő kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.

A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés. Irtása az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján a földhasználó, az ingatlanhasználó és a termelő kötelezettsége saját területén. – Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a közegészségügyi problémákat okozó gyomnövényeket, különösen a parlagfüvet az ingatlanukhoz tartozó területeken saját és a lakosság egészségének érdekében irtani szíveskedjenek – áll a közleményben.

A hatóságoknak június 30-a után az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete nélkül is haladéktalanul el kell végeztetniük a közérdekű hatósági védekezést, vagyis kényszervégrehajtás történik. A védekezés alkotmányos alapjogokat is érint, így a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, az összeg a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amit 15 ezer és ötmillió forint közötti összegben az eljárás költségén felül szabnak ki. Az önkormányzat közleményében jelzi: a költségek meg nem fizetése esetén azok – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerint – adók módjára behajthatók.