Kezdődik a csillagászati nyár

2023.06.21. 14:00

Színes programok várják a kikapcsolódni vágyókat Szent Iván éjjelén

Bár a meteorológiai nyár már javában tart, csillagászati értelemben június 21-ét tekintjük a legmelegebb évszak kezdetének. Ez a nap arról nevezetes, hogy ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka, innentől pedig, ha alig észrevehetően is, de újra elkezdenek rövidülni a nappalok.

Gazsó Rita

Képünk illusztráció.

Forrás: Shutterstock

Eleink a nyári napfordulót mint a fény győzelmét ünnepelték a sötétség felett. Régen ekkor fejeződtek be a tavaszi mezőgazdasági munkák és kezdődtek el a nyáriak. A hagyományok szerint a napforduló mégis inkább a június 24-i Szent Iván éjjeléhez kötődik, amelynek oka az egykori naptárreformok miatti háromnapos eltolódás. Egyházi ünnepként, Keresztelő Szent János előtt tisztelegve az V. század óta ünnepli a katolikus egyház, s ekkor tették át a napját június 24-re. 

Történészek szerint a nyári napfordulót már az újkőkorszakban ünnepelték, de a kelták, germánok és szlávok és az északi népek többsége a mai napig ünnepli a fény ünnepeként. Egyes vidékeken, például Lotharingiában régen a nap lefelé hanyatló útját egy domboldalról legurított tűzkerékkel szimbolizálták. Éjfél felé lángra lobbantották a kereket és a helyi legények örömujjongással kísérve elindították a lejtőn egy közeli folyóba irányítva. A pogány időkben mágikus, varázslatos erőt tulajdonítottak ennek az éjszakának, azt gondolták, ilyenkor legaktívabbak a tündérek, boszorkányok.

A svédek egykor azt tartották, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a fenti világot. A nyári napforduló hagyományaiban – tisztelegve a fény előtt – a legtöbb népnél ma is központi szerepet kap a máglyagyújtás. Régen megsokasodtak ilyenkor a szerelmi varázslások. Úgy tartották, ha Szent Iván éjjelén választottunkkal kézenfogva átugrunk a parázsló máglya felett, azzal megpecsételjük örökké tartó szerelmünket.

Hazai hagyományok szerint Szent Iván-éj és környéke volt a legalkalmasabb a házasságok megkötésére is. A nyári napfordulókor jellemzőek voltak a különböző jóslások, jövendölések a termények bőségével, szerelemmel és az egészséggel kapcsolatosan. A tűz körül álló asszonyok például illatos növényeket füstöltek, amelyet később fürdők készítésénél felhasználtak, de tűzbe vetették az almát is, mondván, aki eszik belőle, nem betegszik meg. Úgy tartották, hogy papírdarabra írt rossz dolgokat is elűzött az ünnep.

Olyan dolgokat írtak fel, amelytől meg akartak szabadulni, például szegénység vagy rossz gondolatok. A tűzbe dobva, úgy gondolták, hogy mindez a múlté lesz. Ennek fordítottjában is hittek: poizitív gondolatokat és életcélokat tartottak a lángok fölé, hogy valósággá váljanak. Szent Iván éjjelén vármegyeszerte több színes program várja majd a kikapcsolódni vágyókat. Pakson délutántól családi programokkal indul a Múzeumi Piknik az ASE csarnok mellett.

Szekszárdon kora estétől éjjelig a Wosinsky Mór Megyei Múzeum főépületében, a Vármegyeházán, a Babits Emlékházban és a Mészöly Miklós Emlékházban különböző programok, kiállítások és kézműves foglalkozások követik majd egymást a Múzeumok Éjszakáján. Bonyhádon is színes programok várják a Völgységi Múzeumba látogatókat az esti órákban.

Sióagárdon Országos Halfőzőverseny lesz, számtalan programmal, Aparhanton pedig első alkalommal tartanak Palacsintafesztivált. Szombaton lesz a Sárközi lakodalmas többnapos programsorozat fő napja. Bátán már délelőtt elkezdődnek a hagyományőrző műsorszámok az udvarlási szokások bemutatásától a menyasszony-öltöztetésen át a csúcspontig, a szakács- és menyecsketánccal záródó lakodalomig.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában