Vannak, akik a romlott húst is benne hagyják a leadott hűtőben

– Hol lehet leadni az elöregedett, megunt mobiltelefonokat és laptopokat? Ez volt az alapkérdés, amelynek utánajárva a szekszárdi KT-Dinamic Nkft-hez jutottam. Kiderült, hogy a tevékenységük ennél sokkal szerteágazóbb…
– Eredetileg egy rehabilitációs foglalkoztatót vettünk át – mondja Tóth Ferenc ügyvezető –, melyben varrodai munka folyt, és fém, hentes védőkötény-gyártás. Aztán beszereztük a szükséges engedélyeket, és megkezdtük az elektronikai hulladékok átvételét, részbeni bontását, szelektálását, tovább szállítását. Az engedélyeztetés persze nem egyszerű feladat. Rengeteg feltételnek kell megfelelni: környezetvédelmi szakmérnököt, veszélyesáru-szállítási tanácsadót alkalmaznunk, ADR-vizsgával rendelkezünk, a telephelyen speciális figyelő rendszert kellett kiépíteni, veszélyeshulladék-raktárt kialakítani és így tovább…

– Milyen a cég felépítése?
– Ketten vagyunk ügyvezetők, Kurucz Zoltánnal. Tulajdonrészünk is van, de a többségi tulajdonos a szekszárdi önkormányzat. A Rákóczi utcai telephely is a városé. Most 105 fő a foglalkoztatotti létszám, ami kezdetben 35 volt. Körülbelül 85 százalékuk megváltozott munkaképességű.

– Mi értendő az alatt, hogy kezdetben?
– Szinte véletlenül csöppentük ide, mert alapvetően repüléssel foglalkozunk mindketten Őcsényben. Mezőgazdasági feladatokat láttunk el. Amikor csökkentek az ilyen irányú igények, szétnéztünk, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni a felszabaduló időnkben. Jött egy uniós rendelet 2004-ben, hogy az elektronikai hulladékokat minden országban kezelni kell. Ezen felbuzdulva kezdtünk bele 2005-ben.

– Tehát a varrodától eljutottak a készülékek bontásáig?
– Addig és még sok minden másig. Iskolákban, óvodákban látunk el külső, udvari takarítást, portaszolgálatot, van városon belüli futárszolgálatunk, foglalkozunk közterületkarbantartással, még a varroda is működik néhány fővel, munkaruhákat készítenek, és az elektronikai bontás mellett összeszereléseket is végzünk.

– Az elektronikai hulladékokat (tévéket, hűtőszekrényeket, tűzhelyeket, porszívókat, mosógépeket, számítógépeket) itt szétszedik, és eladják a kinyert fémet, műanyagot?
– Ennél bonyolultabb a helyzet. A hulladékudvarokból, cégektől, intézményektől vagy a lakosságtól idekerülő dolgok előkezelése történik nálunk. Hűtőszekrényeknél ez csak tovább szállítást jelent, mert az ország egyetlen hűtőbontója Karcagon van. A többi leadott gépnél, eszköznél mérlegelünk, hogy mennyire érdemes kézi munkát fektetni a bontásba. Amivel nem éri meg pepecselni, az megy a darálóba. Van egy ezzel foglalkozó partnerünk, ledarálja a kapott anyagot, majd különböző eljárásokkal kiválogatja belőle a fémet, műanyagot, egyebet. Nálunk pedig a helyben bontás során képződik vas, műanyag, alumínium és réz frakció. Külön gyűjtjük a motorokat, transzformátorokat, amelyeket aztán majd a partnereink tovább bontanak. A szállítás optimalizálása is fontos cél. A háztartási gépekben sok a luft, a levegő, nagy helyet foglalnak. Szétbontva gazdaságosabb a fuvarozás. Éves szinten négyszáz tonna anyaggal van dolgunk.

– Miből van a legtöbb?
– Háztartási gépeit folyamatosan cseréli és leselejtezi a lakosság. Ami érdekes, hogy a leadott, hagyományos, képcsöves tévék, monitorok száma 2005 óta nem csökken. Sajnos ezek újrahasznosítása nem megoldott. Korábban az üvegüket legalább átvették az üveggyárak, ma már nem. Tudtommal a lerakóba kerülnek, ami a legdrágább mutatvány a hulladékkezelésben.

– Nagy változás előtt áll a hulladékkezelés. Hogyan tovább?
– Sok még a kérdőjel, hogy július 1-től kik és milyen feladatellátásra lesznek jogosultak. Mi ráadásul olyan speciális helyzetben vagyunk, hogy az ügyvezető társam most érte el a nyugdíjkorhatárt, én pedig jövőre leszek 65 éves. Továbbá: 2024-ben járnak le a hulladékgazdálkodási engedélyeink, amelyeket majd meg kellene újítani. Meglátjuk, mit hoz a jövő. Egy biztos: szakszerű gyűjtésre és előbontásra az elektronikai eszközöknél mindenképpen szükség van. Mert az csak meglepő sztori, hogy egyes polgártársaink a leadott hűtőjükben benne felejtik a romlott húst. Viszont a fénymásolókban hagyott tintapatron vagy a kommunikációs eszközökből ki nem vett lítium akkumulátor nagy kárt, környezeti ártalmat, esetenként telephelytüzet is okozhat.

Jelentős változás lesz júliustól

Tóth Ferenc 1959-ben született Budapesten. Repüléssel foglalkozott, 1983-ban került Őcsénybe. Jelenleg Szekszárdon él, négy gyermeke és két unokája van. Mezőgazdasági repüléseket, permetezéseket végzett évtizedeken keresztül. A vállalkozást tavaly számolta fel. Közben, 2005-től egy szekszárdi székhelyű rehabilitációs foglalkoztató cég ügyvezetője lett. Egymást érték a profilbővítések. A kezdeti 35 fős létszámot – ügyvezető társával, Kurucz Zoltánnal – 105 főre növelte, miközben – egyebek mellett – elektronikai hulladékok előkezelésére is engedélyt szerzett. (Ez ötévenként megújítandó.) A KT-Dinamic Nkft többségi tulajdonosa a szekszárdi önkormányzat. A társaság újabb jelentős változás előtt áll, mivel július 1-től a hazai hulladékgazdálkodási rendszer egésze átalakul. A MOL koordinálja majd a feladatellátást. Ezzel kapcsolatos tájékoztatón már a két szekszárdi ügyvezető is részt vett.