Egy garázsból indította vállalkozását a milliárdos magyar üzletember

Magyarország legnagyobb múltú baromfitenyésztő dinasztiája a Bárány család. Szakmai történetük 1907-ig nyúlik vissza, nyilatkozta lapunknak a családfő, Bárány László, aki tavaly ünnepelte a 71. születésnapját.

– Nagyapám, a Békés megyei Széchenyi grófok birtokán, Pósteleken uradalmi gazdatisztként dolgozott, majd a gróf kérésére baromfitenyésztésbe fogott. A megbízás újszerű volt, a szakma pionír korszakát élte, az iparág ekkor még gyerekcipőben járt. A családi legendárium része, hogy a lány, aki eredetileg a kastély parádés kocsisának jegyese volt, egy darabig hezitált, amikor új udvarlója akadt, nagyapám személyében – mondta a család történetéről a milliárdos.

A 20-as évek végén Bárány László – a nagyapa –  otthagyta a grófi szérűt, majd Békéscsabán egyfajta szövetkezeti formában saját vállalkozásba kezdett. Itt hozta létre mesterséges keltetőállomását, ahová az amerikai Ohióból rendelt gépeket. A vállalkozáshoz már 16 éves korában, a ma már milliárdos Bárány László édesapja is csatlakozott. A szövetkezeti forma lényege az volt, hogy a nagyapa megegyezett a környékbeli gazdákkal, miszerint szülőpár tyúkokat helyez ki hozzájuk, majd visszavásárolja a tojást, hogy ezeket kikeltesse, végül eladja.

A vállalkozás sikeresnek bizonyult, egészen a második világháborúig. Akkor a nagyapát elhurcolták Szibériába. Mire hazatért a keltetőt porig rombolták. Egy darabig segédmunkákból tartotta fenn magát a felnőtt fia, majd az 50-es évek közepén, amikor a mezőgazdaságban elindult a nagyüzemi gazdálkodás megszervezése, Derecskére vezényelték, ahol 1958-tól az 1971-ben bekövetkezett haláláig az ország akkori legnagyobb keltetőüzemének megépítésével és vezetésével bízták meg.

A családban – immár a negyedik generáció viszi tovább az elkezdett munkát – és minden családfőt Bárány Lászlónak hívnak.

– Derecskén, a keltetőgépek mögötti szobában cseperedtem fel, esténként a gépek morajlása segítette az alvását – mesélte a Szekszárdra látogató Bárány László. – Apám korai halála után nem volt kérdés, mivel foglalkozom majd. Az agráregyetem elvégzése után Kisvárdára kerültem, 1978-ban pedig a Hunnia-Coop baromfi-feldolgozó üzemében kezdtem el dolgozni, ahol idővel az üzem termelési főmérnöke lettem. Időben megéreztem a változás szelét, 1988-tól kismaszek lettem, garázsban keltettem a csirkéket, az előnevelt csirkéket pedig Barkas-szal járva, faluról falura értékesítettem. Akkor sokan megmosolyogtak, pedig a sokszorosát kerestem a korábbi főmérnöki fizetésemnek. Mi több, annyi tőkét gyűjtöttem össze, hogy amikor a téeszek tönkrementek, Szabolcsban, Nyírkércsen egy kis majort meg tudtam vásárolni, 1994-ben pedig létrehoztam a Master Good Kft.-t.

A majorban először csak keltettek, majd istállót építettek a tojó tyúkoknak, csirkehizlalásba kezdtek, ezután takarmánygyártásba fogtak. A kilencvenes évek a fejlesztés évtizede volt, így lettek a 2000-es évekre a régió egyik meghatározó agrárvállalkozása.

A fejlődés nem állt meg

A Master Good összes baromfiistállója ablakos, természetes fénnyel rendelkezik, ilyennel Európában is ritkán találkozni. A kényelmet az ülőrudak és a csipegetőpontok fokozzák, ketreces tartásról náluk szó sem lehet. Egy átlagos magyar 24,5 kilogramm csirkét fogyaszt évente, természetesen az ára miatt elsősorban a broilercsirkét keresi, a tanyasi csirke ízre jobb, igaz, a duplájába is kerül. Broiler esetén a gyorsabb nevelés következtében az ízanyagoknak nincs annyi idejük beépülni, mint a tanyasi csirke esetében. A csirkefajták genetikájából adódóan egy tanyasi csirke 80 napra körülbelül 2,3 kilogramm élő súlyban van, addig egy ipari csirke 42-43 napra 3 kilós lesz, tehát feleannyi idő alatt másfélszer akkorára nő.

A csirkék értékesítése hozzávetőlegesen 30 százalékban belföldön, jellemzően áruházláncokban zajlik, a fennmaradó mennyiség 46 külföldi ország piacán oszlik el. Bárányék három éve vették meg korábbi angol tulajdonosától a Sága Foods Zrt.-t, évekkel ezelőtt zöldmezős beruházásként Vietnámban is létrehoztak egy csirkefeldolgozó üzemet, emellett büszkék rá, hogy cégük a világ egyik legkeményebb minőségbiztosítási rendszerével dolgozó európai McDonald's egyik legnagyobb csirkebeszállítója, a cégcsoportnál továbbra is folyamatos fejlesztésekben gondolkodnak.

Jelenleg 20 hektárnyi napelemparkot is üzemeltetnek, ez a teljes cégcsoport villamosenergia-felhasználásának több mint negyedét fedezi.

Mint azt megírtuk, Bárány László abból az alkalomból járt Szekszárdon, hogy kétmillió forinttal támogatta egy jótékonysági árverésen az Esőmanók Tolna Megyei Autistákért Egyesületet. Erről itt olvashat bővebben!