Salátán túl is van élet – nyersen az igazi, mondja a villamosmérnök

Lénárt Gitta valamikor egészségügyi problémái miatt tért át a növényi étrendre, s vallja, ez fontos része az egészséges életmódnak. Ma már világszerte követői vannak, akik vele együtt vallják, hogy a nyers vegán életmód immunrendszerünk támogatásának egyik fontos módja. 

A kulturális központ Csatár termében az Egész-ség Szabadegyetem keretében tartott, „Van élet a salátán túl” című előadását azzal kezdte, most ősszel kiváló lehetőségeink vannak az ilyen ételek készítésére, rengeteg friss alapanyag áll rendelkezésre, ezért ez aktuális időszak az életmódváltásra. 

Ő sokáig kereste azt az életmódot, amivel legegészségesebben tudna élni, s egyre biztosabb lett abban, hogy életmódot kell váltania. Mert az a hagyományos módi, ahogy legtöbben manapság élnek, nem igazán egészséges.  Voltak egészségügyi problémái, de amikor elkezdett nyers növényekből készült ételeket készíteni, enni, azok is megoldódtak. Sőt, előtte tíz évig kezelték meddőséggel, hiába, és néhány nyers vegán hónap után ez is változott. Három gyermeke van. 

Amúgy ő nem vegán, mondta, azok azért nem esznek állati eredetűt, hogy védjék az állatokat, mások a növényi étrenden élők, mint ő, akik saját maguk érdekében nem esznek állatokat. Nem szabad összekeverni a vegánságot és a növényi étrendet fogyasztókat, hangsúlyozta. Sőt, folytatta, az sem törvényszerű, hogy nyersen kell a növényt enni, hiszen étrendjükbe belefér egy zöldségleves, beleférnek a sült zöldségek, egy bableves is, a lényeg az, hogy a táplálkozás fő része a nyers táplálék legyen. 

Szóba kerültek a növényvédő szerek. Igaz, mondta, olyan előfordul, de mert az állatok is növényt esznek, sokat, szervezetükbe azok is bekerülnek, és több is összegyűlhet a sok zöld evése közben, amihez jönnek a kapott antibiotikumok, állatgyógyszerek, a növekedéshormon, sőt az állatok levágása után is kezelik a húst vegyszerekkel. Valószínű tehát, hogy aki a vegyszertől félve nem eszik növényt, a hússal sokkal több vegyszert visz szervezetébe, mint amennyi a salátán van. 

Lénárt Gitta már tisztes követő tábort mondhat magáénak. Sokan tartják vele a kapcsolatot, van egy félezres közösség, akik rendszeresen találkoznak, chatelnek, eljönnek táboraiba, előadásaira. Sokan vannak, akikről nem is tud, ők azok, akik olvassák könyveit, nézik videóit, facebookját. 

Különösen nagy változás történt a pandémia idején. A vírus miatt az emberek négy fal közé rekedtek, s a számítógép volt az ablakuk a világra. Akkor sokan nézték az ő videóit, és felkeresték az interneten, több százan jelentkeztek az on-line tanfolyamaira is, köztük szép számmal a világ más tájain élő magyarok is. Kedvelt lett számukra is az így készülő magyar étkek között a nyers tökfőzelék, meg nyers lecsó, ami mondta nagyon finom. Az édességeket meg lehet csinálni nyers gyümölcsökből is. 

Mint mérnök, a rendszerszemléletet tartja fontosnak, ezért tudott tematikus könyveket írni, tudta sorrendbe állítani az alapanyagokat, a technológiákat. Meglátta az összefüggéseket. Ez a rendszer jellemzi az eddig megjelent, könyves web-áruházakban még megtalálható tíz könyvét is. Egyikben írt nyers ételekről, másikban nyers növényi italok készítéséről, aztán nyers ünnepi ételekről és így tovább. A legutóbbi címe Vegán kencekönyv. Nyers, sült, főtt zöldségekből, babfélékből készíthető kencék készítését írja, amiket margarin, vaj, májkrém, szalámi helyett kenhetünk a kenyérre. 

Elmondta azt is, a hét végén mit készít otthon. Lesz szilvaleves, nyers lecsó, paradicsomból, paprikából, hozzá nyers fasírt, s végül csokis vagy kávés nyers gyümölcstorta.