Egy életre el kellene tiltani a kutyatartástól

Általában itt vége is van a történetnek, elolvassuk a hírt, szörnyülködünk, sajnálkozunk, pedig az okok feltárása valójában csak ekkor kezdődne. Hogyan történhetett meg a szörnyűség, miért nincs kerítése az ebtartónak, miért nem volt az állat beoltva, miért vadult meg a kutya, ki a felelős mindezért, ki fizeti a kárt?!

És még sorolhatnánk a kérdéseket. A vidéki állatorvosok többsége elismeri, nagyon sok a beoltatlan, jelöletlen kutya, de mindjárt hozzá is teszik, nem sokat tudnak tenni ez ellen. Ugyanis azok nem oltatják be az állataikat, akiknek erre sincs egy vasuk sem, és ami még rosszabb, azzal sem foglalkoznak, hogy évről évre szaporodik a kutyáik száma, melyekből nagy eséllyel később kóbor ebek lesznek. 

Akit egyszer is megmart egy kutya, az mély lelki sebeket hordoz magában, és nem valószínű, hogy megnyugtatja az a válasz, hogy azért nincs következménye ennek, mert az állat gazdája úgysem tudná a büntetést kifizetni. Sokszor hallottam azt illetékesektől: nincs értelme pénzbírsággal sújtani, mert nincs egy vasa sem. Ha valaki lop a boltban, vagy közlekedési balesetet okoz, nem mérlegelik, szegény vagy nem szegény, hogy vajon ki tudja-e fizetni a büntetését.

Visszatérve a kutyatartókra, lehet, hogy még pénzbírságot sem kellene kiszabni a renitensekre. Egyszerűen egy életre el lehetne tiltani azt az embert az ebtartástól, aki képtelen felelősséggel gondozni a kutyáját. Vagyis ha nem oltatja, nem jelöli, felügyelet nélkül a közterületen tartja. Ilyen egyszerű.