Igazi kuriózum Györe, amelyet fesztiváljáról ismer az ország

A Völgységben élő népcsoportokról szólt szeptember 29-én, Györében a Völgységi Gyökereink című kulturális rendezvény. 

– Ott él bennünk elődeink nyoma, családunk hagyatéka. A jó és rossz is mind része annak, akik vagyunk – mondta el köszöntőjében Filamella Tibor polgármester, majd így folytatta: – Jász Géza filozófiai író úgy fogalmazott, hogy az ,,egyén nem egy külön láncszem, hanem a korábbi nemzedékek láncolatának szerves, összefüggő része, és így a családnak, a hazának nemcsak a jelenét, de a múltját is képviseli.” Minden embernek szüksége van arra, hogy ténylegesen tartozzon valakihez: családhoz, nemzethez, hazához. Szükségünk van arra, hogy meglegyenek a gyökereink, mert ezek a gyökerek tartást adnak. Tartást adnak akkor is, amikor azt érezzük, az egész világ összeesküdött ellenünk. 

Az eseményre ellátogatott és beszédet mondott Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Táncos örökségünket elevenítette fel Kosnás Árpád és családja néptáncbemutatójával, majd előadást tartott Patton Gábor történész, Ledneczkiné Törő Gyöngyi nyugalmazott óvodavezető, Filamella Edit népi iparművész és dr. Pesti János nyelvész. 

– Az idei a tizenegyedik Hajdina Fesztivál volt, szerencsére elmondhatom, hogy mindig hatalmas az összefogás a helyi intézményekkel, az óvodával, iskolával, nyugdíjasklubunkkal és polgárőrségünkkel is, akik mind-mind aktívan vesznek részt nem csak a programokon, de az azt megelőző munkákban, a szervezésben is – mondta el a polgármester. Szerencsére idén is nagyon sok támogatónk volt, nemcsak helyi, de környékbeli vállalkozók is segítették a rendezvény létrejöttét. 

A napot zenés ébresztővel kezdték, ahol egy lakodalmas zenekar járta az utcákat és ébresztette a lakókat. Délután ezt az ünnepi hangulatot vitték tovább a szüreti felvonulás alkalmával. Kulturális műsoraik során felléptek a Györei Kútvölgy óvodások, a helyi iskola tanulói, a Györei Ritmus és Hajdina tánccsoportok, a Kosnás család, a Glück Auf Nagymányoki Tánccsoport és a Völgység Néptánc Egyesület. Az estet tombolasorsolással, tűzijátékkal és hajnalig tartó diszkóval zárták. Néphagyományőrző pedagógiai program szerint dolgoznak a helyi óvodában, ahol főként a jeles napokra, a néphagyományok ápolására, a természet iránti fogékonyság megalapozására fektetik a hangsúlyt. 

– Élményt nyújtó, játékos tevékenységekre fűzzük fel a nevelési évet a családok aktív együttműködésével – tájékoztatta lapunkat Vargáné Kalmár Erzsébet óvodavezető, majd hozzátette: a hagyományőrzéshez hozzájár a különböző hiedelmek és régi tevékenységi formák ismerete is. Legutóbb a gyerekek például a kukoricatörést figyelhették meg. A falusi életből merítünk, amihez kiváló alapot jelent a vidéki környezet. A falu lakóival is jó kapcsolatot ápolunk. 

A györei óvodások most éppen a Dömötör-napi vásárra készülnek. Az intézmény vezetője kiemelte, nemcsak a helybéli foglalkozásokkal és hagyományokkal ismerkednek, a környék jellegzetességeivel és nevezetességeivel is, így például szokásos programjuk a kárászi fazekasműhely vagy a bonyhádi Perczel kúria látogatása is, ezzel egyben a nemzeti és lokális identitást szeretnék erősíteni és a néphagyományokat éltetni. Őszi kirándulásaik során bebarangolják a környék legszebb tájait, így a Mecsekbe, a Völgységbe, és a lengyeli Annafürdőre is eljutnak a kicsik. 

– A györei alkotók házában a helyi értékeket is bemutatják nekünk, de a könyvtárral és a Templom iskolával is tartjuk a kapcsolatot. Igyekszünk a természet szépségeire is rávilágítani, a négy évszakot mindig nyomon követjük a kertünkben a gyerekekkel. A kertészkedéssel is hasznos dolgokat tanulnak a gyerekek, mivel van zöldséges- és fűszerkertünk, valamint komposztálónk is. A tavalyi teljes belső felújításnak hála pedig méltó környezetben folyhat a munkánk. Az óvoda tagja a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének is. A györei intézmény mottója: A gyökerek nem látszanak, de azok tartják a fát. 

A Templom iskola elnevezés árulkodik arról, hogy egykoron az épület az evangélikus egyházé volt, valódi templomként funkcionált a XX. század fordulójától. A hívők elhalálozásával, kitelepítésével üresen állt 1989-ig, míg a község néhai polgármestere, Csoma József nagyszerű ötlete nyomán iskolaként kezdték hasznosítani. A Györei Templom Iskola 1994-ben nyitotta meg kapuit. 
– Az intézmény a következő esztendőben ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját – emelte ki László Olga iskolaigazgató. 

– Megálmodói sohasem gondolták volna, hogy egykor ez az intézmény ilyen népszerű lesz a környék települései körében. Tíz évvel ezelőtt mindössze hatvan gyerek járt az iskolánkba, igaz, csak a jelenlegi beiskolázási körzetünkből Györéből és Izményből. Ma már Magyaregregyről, Szászvárról, Kárászról, Mázáról, Váraljáról, Nagymányokról és Bonyhádról is van diákunk. Jelenleg száznyolc diák népesíti be a Templom iskola épületét. Ez azért különleges, mert országosan és lokálisan a gyereklétszám csökkenése a tendencia. Hiszünk a kis iskolák létjogosultságában. Elkötelezett, összekovácsolódott pedagógusgárdánk gondoskodik arról, hogy a személyre szabott, egyéni sajátosságokra épülő pedagógiai munkánk megvalósítható legyen. Az általunk megteremtett elfogadó, befogadó közösség olyan nyugodt légkört teremt, amelynek eredményeként minden tanulónk értékes embernek érezheti magát a tanulmányi átlagától függetlenül. 

Az iskola vezetője hangsúlyozta, Györe Község Önkormányzata a fő támogatójuk. Nem sok ilyen kistelepülés büszkélkedhet 8 évfolyamos, jól prosperáló iskolával. 

Az összeállítás megjelenését támogatta Györe Község Önkormányzata.