Több mint kétszáz rákosi viperát engedtek szabadon

A Rákosivipera-Védelmi Központ a fajmegőrzési program kiemelkedő helyszíne. Az ott született és nevelkedett kígyók az ivarérett kor elérése után, a számukra létrehozott és fenntartott fokozottan védett élőhelyekre kikerülve az ott élő állományok megerősítésében és genetikai sokféleségének megőrzésében, ezáltal pedig a populációk hosszútávú fennmaradásában játszanak kulcsfontosságú szerepet. A hosszú évek óta zajló tervezett és tudatos munka eredményeként idén összesen 201 rákosi vipera foglalhatta el helyét a természetben. A július és augusztus során elengedett 95 hím és 106 nőstény a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park összesen öt élőhelyén kezdhette meg önálló és szabad életét – írta Bodnár Katalin, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatok igazgatója.

A sajtóközleményből az is kiderül, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park területén 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központ adja a fajmegőrzési program gerincét. Létrehozását a rákosi vipera hazai természetes populációjának drasztikus mértékű csökkenése indokolta. A kígyók tenyésztése tíz, különböző élőhelyről befogott egyeddel indult, és ma mintegy hétszáz vipera él a központban. A program indulása óta eltelt közel 20 év folyamán összesen 907 rákosi vipera került ki. Idén nyáron 38 nőstény összesen 494 kígyóval gyarapította a központ rákosi vipera állományát. Velük együtt eddig összesen 4896 rákosi vipera látta meg a napvilágot a tenyésztési programban.

A rákosi vipera sztyeppmaradványok lakója. A nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott.