Különbség van a törvényes öröklés vagy a végrendelet útján nyert föld elbírálásában

A magyar öröklési jog szerint nem mindegy, hogy valaki törvényes örökléssel vagy végrendelet útján örököl termőföldet. Törvényes örökléssel ugyanis bárki, bármennyi földet megszerezhet, míg végrendelkezés esetén több buktatóval is szembe kell néznie az örökösnek. Így járt az a hölgy is, akinek az ügyét a héten tárgyalta az Alkotmánybíróság – az esetről az Index számolt be.

Törvényes öröklésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek számít, akkor is megörökölheti a földet, ha egyébként nem földműves. A törvényes örökösre nem érvényesül személyi korlátozás, azaz túllépheti a 300 hektáros tulajdoni maximumot is.

Végrendeleti öröklés akkor van, ha az örökhagyó végintézkedésében (végrendeletben, öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződésben) hagy maga után termőföldet. Ebben az esetben az örökösre már érvényesülnek a személyi korlátozások. Vagyis a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és az örökölt termőfölddel együtt nem lépi túl a 300 hektáros birtokmaximumot.

Fontos tudni, hogy a törvényes örököshöz hasonlóan korlátozás nélkül szerezhet termőföldet az a végrendeleti örökös is, aki egyben törvényes örökösnek minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne). Esetében tehát hiába van végintézkedés, rá nem kell alkalmazni a végrendeleti öröklés szűkítő személyi feltételeit. Mindezek után nézzük az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő érdekes ügyet, amelyet pár hete tárgyalt a 15 fős grémium.

Az ügy dióhéjban: a három éve elhalálozott örökhagyó, akinek nem volt közeli hozzátartozója, az indítványozó hölgyet jelölte meg érvényes végrendeletében örököseként, aki a 2021. július 13-án megtartott hagyatéki tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy termőföldet örökölt. (Az indítványozóról tudni kell, hogy 2013 óta őstermelő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016-ban nyilvántartásba vette, míg az Országos Földműves Nyilvántartásban 2021. július 20-a óta szerepel.)

A hagyatéki tárgyalás után a közjegyző megkereste az illetékes kormányhivatalt az ingatlanok tulajdonszerzési feltételeinek igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása érdekében. A kormányhivatal a dokumentum kiadását megtagadta, azzal az indokkal, hogy az indítványozó az örökség megnyílásakor nem volt földműves.

Az indítványozó a kormányhivatal határozatát megtámadta a Szegedi Törvényszéken, amely elutasította a keresetét arra hivatkozva, hogy a magyar öröklési jog az ipso iure (a jog erejénél fogva) öröklési jogot követi, amely szerint az örökhagyó vagyona az örökhagyó halála pillanatában átszáll az örökösre. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a jogerős ítéletében megerősítette, hogy a termőföld tulajdonjogának végintézkedéssel megszerzése esetén a törvényes szerzési korlátozásokat az öröklés megnyílta, azaz az örökhagyó halála időpontjára kell vizsgálni.

Miután a végintézkedésben megjelölt földterületek így állami tulajdonba kerültek, a hoppon maradt örökös az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, amelyben kérte a bírósági ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.