Nem a politikusra voltak kíváncsiak, hanem az emberre

25 ÉVE „az árvíz sújtotta kárpátaljai Visk községből 39 kisgyermek érkezett Paksra vasárnap késő este, hogy családoknál töltsenek néhány hetet” – közölte a Tolnai Népújság 1998. december elsejei száma. „Borzalmas Visken a helyzet az árvíz után, ordít a szegénység – mondta Nagy Noémi, Paks polgármesteri hivatalának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa, aki a gyermekekért utazott a kárpátaljai partnertelepülésre. A hosszú utazás után vasárnap késő este érkezett a harminckilenc gyermekkel és két felnőtt kísérővel az autóbusz Paksra, ahol a befogadó harmincegy család már várta őket. Azért harmincegy, mert a testvéreket természetesen nem szakították szét. A kis vendégek többsége vegyes családból származik, három kivétellel magyar anyanyelvűek, vagy jól beszélik nyelvünket. Így nincs akadálya, hogy a paksi iskolákban tanuljanak az elkövetkezendő hetekben, együtt a befogadó családok gyermekeivel.”

25 ÉVE „az új megyei közgyűlés vezetése áttekintette a pincehelyi kórház helyzetét. Megállapították, hogy a kórházzal kapcsolatos korábbi döntések nem minden esetben szolgálták a megyében és a kórház vonzáskörzetében élő polgárok érdekeit” – jelent meg az állásfoglalás a Tolnai Népújság 1998. december 2-i számában. Tímár László alelnök így nyilatkozott: „— A megyei közgyűlés vezetőinek feltett szándéka, hogy a pincehelyi kórház rövid időn belül – az egészségügyi törvényeknek és és rendeleteknek megfelelően – négy osztályos kórházként működjön, az orvosi státusokat betöltve a gyógyító tevékenység ismét a mintegy 35 ezer polgár egészségét szolgálja, ahogy tette ezt az 1996-ot megelőző évtizedekben.”

25 ÉVE Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott és készített interjút a paksi ESZI három tanulója, név szerint Bajor Krisztina, Sóthy Viktória és Weisz Ágnes – tudhatták meg az olvasók a Tolnai Népújság 1998. december 2-i számából. A diákok a fővárosban az öregfiúk csapatában focizó testnevelő tanáruk révén találkozhattak az ország vezetőjével. Orbán Viktor „a vacsoráját éppen befejezve kezet fogott velünk, és bemutatkozott, hangos kezitcsókolommal. Természetesen siettünk megnyugtatni, hogy nem politikai hangvétellel írunk, így hamar oldottá vált a beszélgetés. Cikkünkről csak annyit, hogy nem a politikusra voltunk kíváncsiak, hanem az emberre, a sportolóra. Azt hisszük, jól sikerült” – jegyezték meg az ifjú szerzők.