Tolnában a polgármesterek körében volt nagy mozgás

December van, az év végi összegzések, visszatekintések hónapja. Mi jellemezte a lassacskán mögöttünk maradó 2023-as esztendőt? A világ mintegy ötven pontján voltak fegyveres konfliktusok, köztük az ukrajnai és a gázai háború. Nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítottak Albániában, Bolíviában, Kanadában, Peruban, Spanyolországban, Törökországban és a Kanári-szigeteken. Földrengések sújtották Marokkót, Törökországot, Szíriát és a Fülöp-szigeteket. 

A koronavírus-járvány visszaszorult, de még szedte az áldozatait, és új mutánsok is megjelentek. A magyar gazdaság nehéz időszakot élt át a szomszédban zajló háború és az EU-s pénzek visszatartása miatt, ám év végére egy számjegyűvé vált az infláció. S mindeközben két magyar kapott Nobel-díjat, Karikó Katalin és Krausz Ferenc. Szűkebb pátriánkban, Tolna vármegyében a polgármesterek körében volt nagy mozgás. Fadd első embere, Fülöp János még tavaly lemondott, helyére Bordács József került. A miszlai faluvezető, Boza József elhunyt – szintén tavaly –, s az utódjának, Bodor Istvánnak is ez a mostani az első egész éve. 

Nagymányokon Karl Béla mondott le, helyére Bartucz Máté került. Medinán meghalt Vén Attila, a települést egyelőre az alpolgármester, Lang Katalin irányítja. (Időközi választás nem írható ki, mert egy éven belül lesznek a rendes választások.) Ugyanez a helyzet Szekszárdon, ahol Ács Rezső visszavonult, és a feladatkörét Gyurkovics János alpolgármester vette át. Jó év volt ez. Jó zűrös.