Tűz ütött ki egy dombóvári kereskedő üzletében

120 ÉVE Karácsonyi ünnepélyek címmel számolt be a Tolnamegyei Közlöny 1903. december 24-i száma egy meghitt ünnepségről. „A szekszárdi r. k. és a szekszárdi állami óvodában folyó hó 23-án délután 4 órakor tartották meg a szokásos karácsonyfa ünnepélyt. Mind a két óvodában igen sokan jelentek meg a jótékony egyesület tagjain kivül az érdeklődő szülők és gyermekbarátok, hogy örüljenek az ártatlan kis gyermekekkel a kis Jézus eljövetelének. A felállított karácsonyfák gazdagon meg voltak rakva a kis Jézuska által küldött ajándékokkal és csak úgy ragyogott rajtuk a sok csil- logó-billogó aranyos mindenféle. A kis gyermekek szebbnél-szebb kis versikéket mondottak és énekeltek a szülők nagy örömére. Végül minden fiúcska és leányka ajándékokkal tért haza, melyeket köztük kiosztottak.”

120 ÉVE tűz ütött ki Kacskovics Jenő dombóvári kereskedő üzletében. Az esetről a Tolnamegyei Közlöny 1903. december 24-i száma is hírt adott. „Sürü fojtó szagu fekete füst-gomoly kóválygott ki az ajtókon és a segítségre siető emberek mindjárt tisztában voltak azzal, hogy petróleum ég az üzletben. A fojtó füst és a nagy hőség miatt alig lehetett behatolni az üzletbe. Néhány elszánt embernek és a tűzoltóság önfeláldozó munkájának köszönhet), hogy az üzletben levő szeszáru-készlét, továbbá fegyver-töltények és más robbanékony csikkek nem gyulladtak meg, ami óriási kárt okozhatott volna úgy az üzletben, mint az egész épületben. A kár úgy is igen nagy. Amit a tűz el nem pusztított, azt az átható bűzös füst, a nagy hőség és a viz teljesen tönkre tett. Sok kárt szenvedett még az üzlettulajdonos azáltal, hogy lelketlen emberek a nagy zavart felhasználva, sok könnyen elemelhető czikket elloptak.”

120 ÉVE a szekszárdi első magyar asztaltársaság választmánya a Tolnamegyei Közlöny 1903. december 24-i számában jelentette be, hogy „a karácsony szent estéjén az Obernig-féle vendéglőben 18 szegénysorsu iskolás gyermeket lát el teljes öltözet téli ruhával. Egyúttal hálás szívvel meleg köszönetünket fejezzük ki azon nemes lelkű emberbarátoknak, kik kegyes adományaikkal az egyletet humánus czélja elérésében támogatni szíveskedtek.”