Változnak az idők, változnak a szerepek

December 10-e az emberi jogok világnapja. Természetesen a női egyenjogúság is az emberi jogok részét képezi. Választójogot a magyar nők, nemzetközi összehasonlításban viszonylag korán, 1918-tól kaptak. A továbbtanulás is akadályokba ütközött anno.

Középiskolába az 1840-es évektől járhattak a lányok, egyetemi tanulmányokat pedig 1895-től folytathattak. Voltak, akik külföldön próbálkoztak. Hugonnai Vilma, az első diplomás magyar hölgy a Zürichi Orvosi Egyetemre járt. De Magyarországon csak a végzettség megszerzése után 18 évvel, 1897-ben avatták doktorrá.

Ha a régi idők férfi-nő kapcsolatáról akarunk képet nyerni, elég felidézni néhány nóta, népdal szövegét. Látható, hogy a gyengébb nemhez tartozók mennyire kiszolgáltatottak, kihasználtak voltak a Kárpát-medencében. (Zárójelben olvashatók azok a megjegyzések – kommentek –, amelyeket egy mai, emancipált nő hozzáfűzne a korabeli sorokhoz.)

„Jól van dolga a mostani huszárnak, / Nem kell szénát kaszáljon a lovának, / Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve, / Gyere, rózsám tedd a lovam elébe!” (Miért, te nem tudod odatenni?)

„A szennai lipisen, laposon / Leesett a szalagos kalapom. / Arra kérlek, Bözsikém, angyalom, galambom: / Vegyed fel a szalagos kalapom!” (Vedd fel magad Jóskapista!)
„Hozd ki babám, szűröm, baltám, / Hadd menjek a nyájam után…” (Hozd ki te! Mi vagyok én, fegyverhordozó?)

Változnak az idők, változnak a szerepek, ma már másképp szól a nóta…