Kedvenc

2024.01.18. 16:00

A medvelepke győzött a netes szavazáson

A voksok közel felét a közönséges medvelepke kapta, így ez a faj lett idén az év lepkéje.

Révészné Hanol Erzsébet

A medvelepke.

A közönséges medvelepke lett 2024-ben az év lepkéje – hirdette ki a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az internetes szavazáson a voksok közel felét ez a faj kapta a kis színjátszólepke és a gyakori ablakosmoly mellett.

Medvére ugyan nem hasonlít, a repülő rovarok között mégis riasztó külleműnek számít a medvelepke. Látványos színezetének és mintázatának köszönhetően megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal. Ezeket veszély esetén villantja ki, amelyek mérgezőségére hívják fel a figyelmet. Hernyója – amit gyakran papmacskaként emlegetnek – sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Azonban a kifejlett lepkének nem ez az egyetlen védelme. Feje mögött látható egy mélyvörös szőrpamacs, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de ezzel párhuzamosan innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni. Emellett hangot is képes kiadni, ami a denevéreket téveszti meg éjszakai repülésekor.

Ez a faj – mint neve is jelzi – régebben a nedvesebb réteken, vizes élőhelyeken általánosan elterjedt és gyakori volt, ám napjainkban már közel sem olyan „közönséges”. Főként július második felében és augusztusban repül. Noha országszerte elterjedt, ám viszonylag lokális, és a korábbi évtizedekhez képest egyértelműen megritkult lepkefajRitkulása ellenére még nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása az állomány nagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában