Az „ötös tanuló” polcra kerülni éppolyan veszélyes, mint a „ketteske” skatulyában tengődni

A napokban kapták kézhez a szülők gyermekeik félévi értékelőit. Nyilván másként nézi az a szülő a jegyeket, ha mondjuk csemetéje nemrég kezdte az első osztályt, és másként az, akinek a gyermeke hetedikbe, vagy nyolcadikba jár, ami már a továbbtanulási esélyeit is befolyásolja. A témáról Király Gabriella klinikai szakpszichológust, a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatóját kérdeztük.

Mauthner Ilona

Király Gabriella szerint, ne a jegyei szerint ítélje meg a szülő a gyermekét, hanem a képességei alapján

Fotó: Mártonfai Dénes

Február eleje a félévi bizonyítvány kiosztásának ideje. Sok szülő és gyermek bizonytalan ilyenkor, hogy mennyire kell komolyan venni az osztályzatokat, szöveges értékeléseket, mire érdemes figyelni, min kell változtatni, hogy év végén ne érje kellemetlen meglepetés a tanulókat.

A közepes is lehet megfelelő

Király Gabriella klinikai szakpszichológus, a Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója szerint komolyan kell venni az eredményt, ugyanakkor a szülő a gyermek teljesítményét értékelje, ami ne legyen azonos az érdemjegyekkel. Például egy közepes is lehet jó eredmény annak, aki az előző évben ugyanabból a tantárgyból gyengébben szerepelt.

– A félévi bizonyítvány végül erős közepes lett, legalábbis az írásos értékelésből nagyjából ez szűrhető le – mondta mosolyogva a szekszárdi Héder Pálné, a harmadik osztályos kisfia teljesítményéről. A magatartásával nincs gond, a szorgalma is rendben. A kedvence a természetismeret, ebből remek eredményt produkált, hiába, az állatok, élőlények iránt töretlen az érdeklődése. Megbeszéltük, hogy a következő félévben miből és hogyan kell majd javítania.

Akkor most játsszon vagy inkább tanuljon?

Tele vagyunk teljesítményszorongó gyerekekkel. És szülőkkel is. Aggódunk, hogy teljesít a gyerek a suliban. A félévi bizonyítvány viszont jön, akármit is csinálunk, és hiába halljuk egyre több helyről, hogy a jegyek nem számítanak, egyáltalán nem könnyű félvállról venni őket, mondta Király Gabriella, hiszen olyan világban élünk, ahol eszerint ítélik meg a gyereket a felvételiknél.

Vekerdy Tamás kiváló pszichológus, gyakran hangsúlyozta, hogy a kisgyereknek – alsótagozatosokról van szó – elsősorban az a dolga, hogy játsszon, ez jól hangzik, de vannak gyerekek, akiknek több idő kell ahhoz, hogy az adott tantárgyból jól teljesítsenek.

A számmal történő értékelést a gyerek könnyen személyiségének értékeléseként élheti meg, és az „ötös tanuló” polcra kerülni éppolyan veszélyes, mint a „ketteske” skatulyában tengődni a szakember szerint.

Mit mond a bizonyítvány a gyerekről?

A gond inkább azzal van, ha a teljesítményt érdemjegyekben próbáljuk kifejezni, eltűnnek a finomságok. Négyes lehet az is, aki szinte semmit sem tanul, de olyan, mint a szivacs, plusz mondjuk, jól tud fogalmazni – neki általánosban sokáig nem lesz gond négyes-ötös dolgozatokat írni. De a „jó” lehet egy maximalista, megfelelni akaró gyerek kudarca is, olyan jegy, ami mögött nemcsak rengeteg munka, de sok-sok csalódás is van. A hármasnak az egyik családban nagyon örülnek, mert tudják, hogy mennyi meló van mögötte, máshol a „lesül a bőr a képemről, kisfiam” az első elhangzó mondat, ha közepesek is feltűnnek a bizonyítványban.