Hamvazószerdán kezdődik a böjt, idén március 30-ig tart

Hamvazószerdán kezdődik a negyven napos böjti időszak, a nagyböjt, tájékoztatott Kürtösi Krisztián atya, paksi plébános. A böjtöt vállaló hívő megemlékezik a negyven nap idején a názáreti Jézus böjtöléséről a pusztában, keresztútjáról és szenvedéséről, emellett lelkének, hitének mélyére koncentrál. Készül az ünnep misztériumára.

A böjt nem azonos a fogyókúrával

– Mit jelenthet egy szekularizált – ahonnan az egyházi szokások kiszorultak – világban a böjti kultúra egy nem vallásos ember számára? Böjtölhetünk-e hit nélkül? – teszi fel a kérdést Krisztián atya. Sokan rávághatják a választ, hogy persze, a fogyókúrázó nők sokaságára gondolva. Ők azonban tévednek, a böjt nem azonos a fogyókúrával, nem egyszerű önsanyargatás a fogyás kedvéért. Míg a dietetikus elsősorban a testünkben felszaporodó káros anyagokra gondol, addig a lelkipásztor – hivatásához hűen – a lélekre koncentrál. A böjt tehát nem vallási elemekbe csomagolt fogyókúra, hiszen teljesen más a folyamat célja és más a hozzáállás is. 

Próbára tesszük az akaraterőnket

Mindenki saját gyengeségéhez vagy szükségleteihez szabva alakíthatja ki fogadalmát. Le lehet mondani a facebookozásról, a nassolásról, a sorozatnézésről, vagy vállalni lehet valami pluszt, önkéntes munkát, több miselátogatást és imádságot, több együttlétet a szeretteinkkel és így tovább. A böjtölés akaraterőt, határozott egészségtudatot, önmagunkra szánt időt, áldozatvállalást, hősiességet is jelent, és ha sikeres, akkor önbizalmunkat is megnöveli. A sikeres böjtölés valóban rengeteg energiát követel meg az embertől, mert kezdetben rengeteg energiát emészt föl. Egy hosszú távú befektetés, amit nem lehet napi rohanás, rengeteg feladat mellett mosolyogva elvégezni. A lelki edzettség a böjtölésben is gyakorlottabbá tehet bennünket, és jártasakká válhatunk az önfegyelemben is, mondta a plébános.

Istenhez való fordulás a cél

– Valójában a böjt célja az volna, hogy egy megrendültebb állapotban átéljem a saját gyöngeségemet, és ahelyett, hogy valami táplálékkal vagy élvezettel vigasztalnám magam, tudjak Istenhez fordulni kiüresedett, hiányokkal teli helyzetemben – mondta a paksi plébános. – Nem hiszem, hogy a böjt egyetlen értelmezése az erénygyakorlat vagy aszketizmus, bár úgy is hordozhat értéket. Edzettebbé válhatunk, el is juthatunk valamiféle tapasztalatra, de így e folyamat eredményessége nagyon kétséges.

Kutatásokból tudjuk, hogy ha az ember függőségben van valamitől (kávé, tea, internet vagy bármi egyéb), és megtartóztatja magát tőle, az a függőséget nemhogy gyógyítaná, hanem elmélyíti, mert utána még nagyobb éhséggel fog ráugrani mindarra, amiben böjtöt tartott. A böjt valódi spirituális üzenete nem önmagában az aszketikus gyakorlat, hanem az arra való nyitottság, hogy az életemben Isten jelenvaló legyen, akár úgy is, hogy alapvető szükségleteim maradnak kielégítetlenül. Azért emelek ki az életemből bizonyos dolgokat, hogy ne legyenek akadályok Istennel való találkozásomban. A böjtnek óriási jelentősége van az Isten-kapcsolatunk személyessége szempontjából.

Mára enyhült az egykori böjti szigor 

A különböző vallásokban más és más böjtölési szokások alakultak ki. A katolikusok húsvét ünnepe előtt, a Krisztus feltámadását megelőző negyven napon keresztül tartják. A hamvazószerda és nagypéntek közötti időszakot, főleg vidéken, egykor szigorúan megtartották. Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára nyers káposztát, diót és mézet.

Napjainkra sokat enyhült az egyház szigora, először a zsírral való főzés tilalma, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma szűnt meg. Kürtösi Krisztián atya elmondta, a hamvazószerda és a nagypéntek napja szigorú böjt a vallásos emberek számára, illetve a 40 nap alatt a pénteki napokat is tartják. Ilyenkor elvárás a hústól való tartózkodás, és naponta egyszer szabad csak jóllakni.