A fiatalok többsége jól bánik a zsebpénzzel

Különböző intézetek készítettek a közelmúltban felmérést arról, van-e zsebpénzük a fiataloknak, mire költik, tudnak-e takarékoskodni.

Diákokat kérdeztek a pénzügyeikről

A kutatás betekintést engedett a magyarok fiatalok, gyerekek pénzügyi szokásaiba, zsebpénzük kezelésébe, legjellemzőbb problémáiba és megküzdési stratégiáiba. A kutatók 16 ezer általános iskolás gyerekek és közel 5 ezer középiskolás válaszait elemezték.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a három korcsoport pénzügyi szokásai, attitűdjei jelentősen különböznek egymástól de nem úgy, mint várnánk, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé érett és tudatos a pénzügyi viselkedése. Sőt, a középiskolások számos szempontból tudatosabbak, egyben öntudatosabbak a felnőtteknél.

A munka és a takarékosság a legfontosabb

A középiskolások a leginkább azzal értenek egyet, hogy ők döntik el, mire költik a pénzüket. Ők azok, akik a pénzügyi célok megvalósításában a munkát és takarékoskodást még a felnőtteknél is fontosabbnak tartják. A felnőttekhez hasonlóan a hónap végi nehézségekkel kell a legkevésbé szembesülniük.

A felnőttek legnagyobb része pontosan tudja, mennyi pénze van készpénzben és a bankszámláján, és ha kevés a pénze, spórol. Mindez arra mutat, hogy hazánkban a pénz beosztása és a megtakarítás a legjellemzőbb, míg a pénz gyarapítása még a felnőttek körében sem preferált pénzügyi stratégia.

Fogyasztásra ösztönző csábítások

A fiatalabb korosztályok – nem meglepő módon – a felnőtteknél jobban ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak: sokat költenek szórakozásra, menő cuccokra, vagy éppen arra, ami megtetszik nekik. A felső tagozatos tanulók emellett számos tekintetben elmaradnak a felnőttektől és a középiskolásoktól a pénz tudatos használatát illetően, így gyakrabban kell kölcsönkérniük, vagy nem tudják megmondani, mire is ment el a pénzük.

A felnőttek, a középiskolások, de különösen a gyerekek számára a legnagyobb kihívást a fogyasztói csábításoknak való ellenállás, a mértéktartás, a fegyelmezettség jelenti hazánkban.

A három korcsoportban végzett kutatás több olyan állítást tartalmazott, amelyek szó szerint vagy tartalmukban azonosak voltak.

Ezeket összehasonlítva elmondható, hogy beosztó magatartás tekintetében a gyerekek érték el a legmagasabb átlagot. Ők azok, akik szívesen készítenek ajándékokat szeretteiknek, és a tudatosság mellett a szerencsefaktort a leginkább képesek elfogadni.

Gyerekek többsége belátó

A legtudatosabbak a középiskolások abban a tekintetben, hogy tudják, mennyi pénzük van, és szeretnek megdolgozni érte. A tinédzserek lényegesen kevésbé várják el a szülőktől, hogy mindent megadjanak nekik, mint a szülők saját maguktól. Talán megnyugtató lenne a szülőknek, ha tudnák gyermekeik belátóak, nem olyan követelőzőek, mint az néha látszik.

A felső tagozatos, de különösen a középiskolás korosztály a feltételezettnél magasabb szintű pénzkezelési képességekkel, kiforrott pénzügyi szokásokkal rendelkezik, hajlandóak a pénzért dolgozni, pontosan tudják, mennyi pénzük van, és ők döntik el mire akarják elkölteni, ugyanakkor a felnőttekhez képest inkább ki vannak téve a fogyasztásra ösztönző csábításoknak.

Öt fiatalt megkérdeztünk, van-e zsebpénzük, és azt mire fordítják – A legtöbben jogosítványra gyűjtenek

Mándics Márk 15 éves diák a szüleitől, rokonoktól kap zsebpénzt. Például tervezi, hogy húsvét hétfőn locsolni megy, és némi zsebpénzre is számít. Ruhára, divatosabb cuccokra spórol. Nagy Gergő 17 éves diák jól tanul, ezért havi 59 ezer forint az ösztöndíja. Nyáron eljár dolgozni, ő autóra gyűjt. Bati Nikolett 17 éves diák már az ösztöndíjából és az árvaellátásból összegyűjtött annyi pénzt, hogy meg tudta belőle szerezni a jogosítványát. Most autóra gyűjt. Simonics Rebeka 17 éves diák zsebpénzt a szüleitől kap, de nyáron dolgozik. A pénzét félreteszi, jogosítványra gyűjt. A 18 éves Antal Gergő minden lehetőséggel él, kap zsebpénzt a szüleitől, jó az ösztöndíja, és nyáron dolgozik. Van már jogsija, autója is, szeret utazni, arra spórol.