Panaszáradat indult a szekszárdi piac magas árai miatt

120 ÉVE megrendülten tudatta a a Tolnamegyei Közlöny 1894. március 18-i száma: Perczel Miklós meghalt. „Perczel Miklós 48-as honvéd ezredes, volt főispán hosszas szenvedés után életének 92-ik évében csendesen elhunyt. Perczel Miklós Tolnavarmegye szülötte, aki itt élte ifjúságát s 1848-ban ő is kardot kötött és testvérbátyja: Perczel Mór tábornok oldalán harczolt a magyar szent szabadságért. Midőn szabadságharczunk Világosnál elbukott, külföldre menekült és csak a kiegyezés után tért vissza hazájába. Az elhunyt nagybátyja volt Perczel Dezső képviselőházi elnöknek.”

120 ÉVE a szekszárdi piacon tapasztalható drágaságról panaszkodott a Tolnamegyei Közlöny 1904. március 17-i száma. „A piaczon a gazdasszonyok egyre mondogatják: borzasztó, maholnap már enni sem lehet valami jót, mert minden megdrágult. Valóban igazuk van a gazdasszonyoknak, hogy nagy a drágaság. A szegény kis hivatalnok asztalára bizony ritkán kerül pecsenye, mert nem tellik szerény fizetéséből.”  

120 ÉVE „a szekszárdi nyomdászok mind a három nyomdában beszüntették a munkát azért, hogy igy magasabb bért követeljenek a nyomdatulajdonosoktól” – tudósított az egyébként csak két és fél napig tartó sztrájkról a Tolnamegyei Közlöny 1904. március 17-i száma. Ugyanis időközen „a nyomdatulajdonosok és a sztrájkoló nyomdászok között békés megegyezés jött létre, Lapunk kiadója: Molnár Mór eddig is olyan humánusan és méltányosan elégítette ki a nyomdászok igényeit, hogy a sztrájk nem ő ellene irányult, hanem egyedül azon általános mozgalomnak tulajdonítandó, mely ma Európaszerte a munkáskérdést uralja.”