Hulladékkommandó küzd a tisztaságért

Köszöntőjében Gyurkovics János alpolgármester úgy fogalmazott, sajnos az látszik, hogy a város tisztaságáért tevékenykedők még most is szélmalomharcot vívnak. Mert, míg az emberek egyik fele dolgozik, tesz a tiszta városért, a másik fele szemetel. Az önkormányzat évente tízmilliókat költ, csak arra, hogy újra és újra megszüntessék az illegális szemétdombokat, összeszedjék a hulladéktartó kelyhek mellé, köré dobált dobozokat, csikket, de mindig vannak, akik szemetelnek. 

Sok gondot okoz a zártkertekben, s külterületeken felhalmozott hulladék, pedig azoktól megszabadulhatnának, mert már szombatonként is nyitva a városban a hulladékudvar, és akik hétköznap dolgoznak, akkor elvihetnék. Emellett – alkalmazkodva az évszakokhoz – emelték családi házas környezetben a zöldhulladék-begyűjtések számát is. 

A szemetelésen kívül szólt az esztelen rongálásokról is, amelyek mindennaposak, de általában a hét végén gyakoribbak. Emiatt hétfőnként azt kell sajnos számba venniük, hogy hol, s mekkora kárt okoztak a magukat erősnek érző vandálok. Szélmalomharc, amit folyamatosan végeznek, de csinálni kell – mondta – s köszönet jár azoknak, akik teszik ezt. 

Az eszmecsere során Baka Éva, a Zöldtárs Alapítvány képviselője a tavaly júliusban bevezetésre került MOHU hulladék-koncessziós rendszerről beszélt, hogy annak milyen hatása lehet az illegális hulladéklerakásra. Említették a magas termékdíjakat, az EPR-t, amely azokat az intézkedéseket, szabályokat tartalmazza, amelyek a gyártókra helyezik a felelősséget termékeik életciklusának minden szakaszában. Beszéltek az egyre több helyen felállított visszaváltó automatákról, amelyek hatására több országban a műanyagpalackok 70–90 százaléka már nem a szemétbe kerül, hanem azokat visszaváltják. 

Dr. Varga András, aki a Polgármesteri Hivatalt képviselte, elmondta, hogy az illegális szemétlerakók megszüntetésére, azokat vigyázó kamerák kihelyezésére részt vesz az önkormányzat a Tisztítsuk meg az országot 2 pályázaton. 
A Tolna Megyei Mérnökkamara, Környezetvédelmi Csoportját képviselő Baloghné Gaál Zsófia azt vetette fel, gondot okoz az, hogy magánszemélyek, vállalkozók, vállalkozások, lomtalanítók a munkájuk során keletkező felesleges anyagoktól, hagyatékoktól, építési és veszélyes hulladékon át a tönkrement gépekig, szerszámokig, hol szabadulnak meg. 

Szükség lenne a tájékoztatásra, hangoztatta a beszélgetést vezető Baka György, a Zöldtárs Alapítvány elnöke, mert a szépérzék hiánya, a nemtörődömség mellett a tájékozatlanság miatt is keletkezik a sok szemét. A lakók közül sokan nem is tudják, hova vihetik. 

Gond van gyakran a zártkertben lakók kommunális hulladékának kezelésével is, erről, s az esetleg lehetséges megoldásokról Borda Károly, a Szőlőszem Egyesület képviselője beszélt. A rendőrség képviselője megjegyezte, Szekszárdon és környékén idén már 22 hulladékügy adott, ad munkát nekik, korábban évente nem volt sokkal több. 

A beszélgetés vége felé Baltavári István, a Hulladékkommandó szervezője, vezetője az összefogás szükségességéről beszélt. Ő maga készített évek során több száz, nemzetiszín szalaggal ékes sétapálcát, melynek végén a hulladék felszedésére alkalmas tüske is van, s vannak már, főleg korosabb emberek, akik ilyennel járva a városban, felszedik azt a szemetet, amelyet mások eldobálnak.