Tömör és pontos információkat kell megadni

Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása szerint minden esetben, amikor valaki azonnali egészségügyi ellátásra szorul, mentőt kell hívni. Ilyen, ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn, például eszméletlen állapot vagy bármilyen eredetű súlyos vérzés. Mentőt kell hívni baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén; megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt; ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető, például fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás. És akkor is, ha olyan magatartászavar jelentkezik, amely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentők a 104-es és a 112-es segélyhívó számon tárcsázhatók. Mentőhívás esetén fontos, hogy ha történtek helyszíne nem egyértelmű, akkor a telefonáló próbálja meg elmagyarázni a megközelíthetőséget. Adja meg a nevét és a telefonszámát, amin elérhető lesz, ugyanis ha megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, visszahívják.

A bejelentés során lényeges, hogy a segélykérő a tényekre szorítkozzon. Minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos, hogy megtudják, milyen panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulón. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet. Emellett minden egyéb információt is át kell adni, például a sérültek számát, vagy hogy szükség van-e tűzoltók, rendőrök segítségére. A mentők megérkezéséig fontos az elsősegélynyújtás, ezért a bejelentő ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

Az Országos Mentőszolgálat részéről hozzátették, hogy a nem mentést igénylő, heveny megbetegedés észlelésekor, a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet kell hívni. A beteg vizsgálata alapján az orvos dönt a továbbiakról.