A szerb karácsony január 7-re esik a Gergely-naptár szerint

Egyetlen lakója van a grábóci szerb monostornak, a 37 éves diakónus szerzetes, Gajics Mitrofan. A nagytemplommal, kápolnával is rendelkező épületegyüttes fenntartása, működtetése a feladata; ami nem csekély. A templom messze földön híres ikonosztázáról, és arról is, hogy itt őrzik Szent Borbála ereklyéjét: homlokcsontjának egy darabját.

Mitrofan atya hat éve került ide. Akkor még négyen szolgálták a híveket: két pap, két apáca. A monostor apátja, Rath Panteleimon 2016-ban, Krisztina szerzetesnővér 2017 tavaszán hunyt el. A másik nővér, Mária, elutazott. A telet mindig Szerbiában tölti, s valószínűleg már nem is jön vissza, mert a kilencvenes éveit tapossa.

Nagyobb ünnepek idején természetesen van segítsége a helyben lakó szerzetesnek. Ottjártunkkor a pécsi pap, Milan Erics, és a szintén pécsi diakónus, Strijk András vezette a Szent Borbála nagyvértanú tiszteletére bemutatott szent liturgiát. Interjút a magyarul jól beszélő András atya adott.

– A keleti ortodox egyházat 13 helyi egyház alkotja: orosz, görög és így tovább. A szerb is egyike ezeknek?

– Az ortodox egyház nem centralizált, mint a katolikus. Nálunk az egyes helyi, nemzeti egyházak teljes testvériségben élnek, azonban sem közigazgatásilag, sem anyagi értelemben nem függenek egymástól, és a liturgikus nyelv is eltérő. A szerb egyház is ezek egyike. 

– Milyen a magyarországi felépítés? Milyen a papellátottság?

– A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye egész Magyarországot lefedi, élén az egyházmegye püspökével, Lukijan Pantelić atyával. Az eredeti székhelyet, a budai püspöki palotát a második világháború során lebombázták, így a püspöki szék Szentendrére (az addigi nyári lakba) került át. Az egyházmegye területén mintegy negyven templom található, melyek a három esperesség valamelyikéhez tartoznak. A papellátottság nem okoz gondot, de a hívek száma ugyanúgy csökken, mint más egyházaknál. Jelenleg Magyarországon tizennyolc szerb pap működik, a hívek száma kétezer körül lehet. Lelkészképzés Magyarországon nincs, arra mindig az anyaországban nyílik mód. A szerb egyház esetében Belgrádban és Karlócán.

– Vannak külön világi papok és szerzetesek? Házasodhatnak?

– A szerzetesség lényegénél fogva nőtlen „intézmény”, a világi papság nős. A szentelés előtt nyílik lehetőség a nősülésre utána már nem. Igaz ez arra a helyzetre is, ha a világi pap megözvegyül; nem nősülhet újra.

– A szertartás nagyon látványos, a pap kést használ, apró darabokra vágja a kinézetre leginkább kuglófra hasonlító kenyeret, s abból és a borból is kapnak a hívek. Kell gyónni az áldozás előtt?

– A szent liturgián használt proszfora nem más, mint kovászos kenyér. Felvágása bonyolult szimbolika alapján történik. A hívek részesülnek Krisztus testéből és véréből is, ha megfelelően felkészültek: lelkiismeretük megtisztításával, gyónással, az előírt imádságok elolvasásával, illetve előző nap éjféltől tartott teljes böjttel.

– Igaz, hogy a karácsonyt januárban tartják? Még a pravoszláv naptárt használják?

– Az ortodoxok általában a pravoszláv naptárt használják, azonban van, aki a Gergely-naptárral lényegében megegyező új Juliánusz-naptárt. Mások, például a szerbek, oroszok, grúzok, lengyelek, jeruzsálemi ortodoxok az ónaptárt, azaz a régi Juliánusz-naptárt. A lényegi eltérés a két naptár között tizenhárom nap. Így a karácsony nálunk is december 25-én van, de a 13 nap csúszás miatt január 7-ére esik.

Valaha jelentős papképző központ volt

Magyarországon mintegy negyven szerb ortodox templom van. A papok száma 18, a híveké kétezer körüli. Három esperesi központ működik: 1. Budai esperesség (Budapest, Pomáz, Lórév, Csobánka, Budakalász, Százhalombatta, Székesfehérvár stb.), 2. Szegedi esperesség (Szeged, Szőreg, Deszk, Újszentiván, Battonya stb.) 3. Mohácsi esperesség (Pécs, Siklós, Villány, Grábóc, Medina, Baja stb.).

A grábóci nagytemplom védőszentje Szent Mihály arkangyal. Itt őrzik Szent Borbála ereklyéjét. Mellette a kétszintes monostor, mely valaha jelentős papképző központ volt. A kisebb épület a Szent Trifun-kápolna.