A Cinegemadár ismét dallal száll hozzánk

A versenyt jelképező madár szárnyalása 1989. október 30-án kezdődött. Ekkor jelent meg lapunk elődjében a felhívás: „A Babits Mihály művelődési központ és a Tolna Megyei Népújság népdaléneklési versenyt hirdet, melyen részt vehet mindenki, aki kedveli a népdalt és szeret énekelni. Szeretettel várjuk minden korosztály részvételét. Gyermek 14 éves (ált. iskolás) korig, ifjúsági 15-20 éves, felnőtt 21 évtől. Részt lehet venni: – egyénileg – 2-6 fős csoportokban – 7 főnél nagyobb csoportokban (pávakör, népdalkör).

A következő év március 3. napján a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ kamaratermében Olsvai Imre zenepedagógus, egykori Kodály-tanítvány, mint zsűrielnök köszöntötte a rendezvény résztvevőit, ezen gondolattal: „A történelemkönyveket ki lehet cserélni, a népdalok azonban mindig igazak maradnak.” Ne feledjük, a rendszerváltás leglázasabb napjaiban vagyunk ekkor...

Eltelik egy év és Marosi Júlia énekművész – mint zsűrielnök – értékelte a Cinegemadár eddig megtett útját.

„– Túl a második fordulón megállapítottuk, hogy a számbeli növekedés mellett, nőtt a minőség is. Olyan követelményeknek felelnek meg az énekesek, ami a hivatásos művészektől várható. A felkészültség akkorát emelkedett, hogy megrendítő. Azért fogalmazom így, mert nem túlzás.”

A tíz éves évforduló már Bogár István tanító, népművelő, népdalgyűjtő nevének is emléket állít. A cikói középdöntő alkalmával a művészeti seregszemle kezdeményezője és atyamestere, Szabadi Mihály koreográfus, néprajztudós gondolatait közli a lap: „– Jó érzés látni a szakmai felkészültséget, a válogatások nagyszerűségét ezen az idei versenyen. Legnagyszerűbb, hogy szinte falvak énekelnek együtt. Cikón telt ház előtt egymásnak is szóltak a dalok. Számos helyen megjelentek a felújított népviseletek. Kicsi, kicsi adalékok ezek ahhoz, hogy érdemes volt tíz évvel ezelőtt elindítani.”

2006 tavaszán vagyunk, az április 14-i lapszámban ez olvasható: „Zsikó Zoltán, a bonyhádi zeneiskola fiatal és tehetséges népdalénekese a Cinegemadár verseny országos döntőjébe jutott. (...) Zsikó Zoltán teljesítményét kiemelt aranyminősítéssel honorálta a neves szakemberekből álló zsűri: János Hajnalka, Bodza Klára és Sebestyénné Farkas Ilona. A tizenöt éves fiatalember három éve jár a bonyhádi zeneiskolába. Brácsázni is tanul Siklósi Krisztiántól. Távlati tervei is a népzenével kapcsolatosak: felnőttkorában szeretne a népdalok, a népzene múltjában kutatni, s aktívan művelni is ezt a műfajt.”

A tizenöt éves fiatalember ma, felnőttként, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatója. A fenti, róla szóló ismertetést azzal egészítette ki, hogy már kilenc éves korában „cinegés” volt. Máig feledhetetlen, jellemformáló élményt jelentenek számára a versenyek, a gálák.

– Éppen ezért nyugtáztam sajnálattal azt, hogy azt elmúlt években hanyatlásnak indult, avagy el is maradt ez a nagyszerű rendezvény – mondta Zsikó Zoltán. – Személyes érintettség okán, de népzenészként is, művelődési ház igazgatóként is, és mint a kultúra, közélet és társadalom iránt felelősséggel tartozó személyként is úgy gondoltam: a Cinegemadárnak újra szárnyalnia kell!

Az igazgató hozzátette: a versenysorozat, tekintettel a szakmai folyamatokra, több újítást is igényelt. Például a korábbiakhoz képest a Cinegemadár jobb pozicionálással szerepel az országos listán. A versenyzők már az elődöntőkben is kapnak megyei minősítést. Emellett, miután társultunk a Kórusok és Zenekarok Országos Szövetségével, az arra érdemesek, tehát a legjobbak megkapják a Kóta országos népzenei minősítését is. Számos olyan együttes van a megyében, mely száz kilométereket utazik azért, hogy birtokosa legyen ennek a minősítésnek. A Cinegemadárnak köszönhetően erre már nincs szükség. A tehetségek eljuthatnak országos népzenei versenyekre, valamint bemutatkozhatnak a Szekszárdi Szüreti Napok gálaműsorán is.

Borítóképünkön: Zsikó Zoltán a Cinegemadár zsűrijében ugyancsak helyet foglaló Matókné Kapási Juliannát köszönti. A mai gálán ötven fellépő – szólista, együttes – mutatkozik be a közönségnek.