Az avar nők is divatoztak

Dr. Rosner Gyula régész 1975-ben a szekszárdi Bercsényi utcában ásatott. Itt talált rá arra a bronzpatinás, kürtősvégű karperecre, illetve egy másik karperec felére, mely leletmentési hagyatékának részét képezi. Az avar korból származó, női ékszeregyüttesről mint a Wosinsky Mór Megyei Múzeum október havi műtárgyáról, K. Tóth Gábor adott ismertetést.

– Az ilyen típusú karperecek zöme ezüstből készült – mondta a régész-muzeológus. – A tisztítás után kiderült, hogy a leletegyüttes anyagát valóban ez a nemesfém adja, csak az ezüsthöz kevert réz miatt kapott jellegzetes zöld patinát. A restaurálás után vált igazán tetszetőssé.

Ilyen esetekben magától értetődően lényeges kérdés, hogy vajon az adott lelet mely évszázadból származhat. A behatárolás viszonylagos pontossággal elvégezhető. Az első, e tárgytípussal foglalkozó cikk Márkiné Poll Katalintól származik, aki a szentendrei sírokkal együtt előkerült, a 600-as évek legelejéről származó érme alapján keltezte a karpereceket a kora avar korra. Bóna István ugyanakkor tisztázta, hogy Phokas keletrómai császár pénze a harmadik sírhoz tartozott, míg a második sírt, melyből a kürtősvégű karperec is előkerült, az 565–578 között uralkodó II. Justinus pénze datálja.

– Generációs különbség tehát lehet, de lényegében az ilyen típusú karperecek a 6. század utolsó harmadában, a 7. század elejében jelennek meg – adott összegzést K. Tóth Gábor. – Jelenlegi tudásunk alapján tehát ezen női ékszerek nagyjából az 560–as évektől a 680–as évekig voltak divatban.

A Bercsényi utcai karperecpár, a kísérő leleteket figyelembe véve, a kora avar korra keltezhető. A sírból előkerült préselt nagyszíjvég, préselt kisszíjvégek szintén ebben a korszakban voltak használatban. Ennek a leletnek a legjobb párhuzamai egy megyével odébb, Baranyában, a pécsi kör karperecei között keresendőek.

A magyarok előtt éltek ezen a tájon

„Az avarok – írja az internetes Wikipédia – az eurázsiai sztyeppe nomád népei közé tartoztak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.”

A pannon részek birtokba vétele az 568-ban végrehajtott dunai átkeléssel történt meg, ekkor jött létre a nagy és korszerű katonai erővel rendelkező avar kaganátus. De nemcsak a Dunántúlon, így Fejér és Tolna megyékben, valamint Baranya északi szögletében, hanem a Kiskunságban, valamint a Tiszántúlon, sőt, Erdély egy részében is megtelepedtek. A 9. században az avarok addig egységes birodalma apró államocskákra hullott szét.

Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is vitatott.