felfedezés

2018.11.15. 20:00

Egykori szekszárdi apátsági birtokon zajlott le a csata

A Tolna megyei kötődésű Dr. Pap Norbert és kutatócsoportja, köztük a szekszárdi születésű dr. Kitanics Máté, Szulejmán szultán sírjának beazonosítása után a mohácsi csata helyszínének felderítésén dolgozik. Munkájuk eddigi eredményeiről csütörtökön számoltak be Budapesten.  

Munkatársunktól

Az 1526. évi mohácsi csata kutatása a 19. század vége óta zajlik. 1976-ban létrejött a Mohácsi Történelmi Emlékpark Sátorhelyen, az 1960-as, 1970-es évek során feltárt öt kisebb tömegsír körül. Ugyanakkor a középkor egyik legnagyobb csatájának centrumát, az egykor a szekszárdi apátság birtokában lévő Földvár falut, illetve a húsz-harmincezer fő közé becsült elesett földi maradványait hiába keresték. A kutatás százharminc éves történetében tizenhat alkalommal jelentették be: sikerült azonosítani az említett Földvárt. Ezen feltételezett faluhelyek mögé azonban nem tudtak meggyőző bizonyítékokat állítani. Még nagyobb probléma volt, hogy a mohácsi síkra érkező több mint százezer főnyi katonaság és a kiszolgáló személyzet felvonulási helyei, táborai, a több kilométeres front mentén zajló összecsapások zónái, végül pedig a csata utáni menekülés útvonalai összességében sok négyzetkilométeren fekszenek. Így még ha sikerült volna is meghatározni Földvár helyét, akkor sem oldódott volna meg a probléma.

Pap professzor és csapata szakított a korábbi megközelítésekkel. Az írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti földrajzi sajátosságok értelmezése, a régészeti adattár és részben térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a térség korabeli környezeti viszonyait és meghatározta a csata helyének főbb földrajzi jellemzőit.

Az egymást kiegészítő információk alapján az ütközet több fontos helyszínére is fény derült. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a mohácsi csata helyét egyértelműen kijelöli a mély Duna menti mocsár, vagyis a Vizslaki-rét és a forrásokban is szereplő, a kutatócsoport által most beazonosított ősi folyóvölgy, egy hatalmas árok. Ez utóbbi a síkságot keresztülszelve a Törökdombnál futott ki az eszéki útra.

Földvár Sátorhely területén lehetett

A csatára vonatkozó források utalásai alapján a küzdelem éppen itt, az ároknál folyt, és ez az a hely, amely mentén a felek súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezért kerültek elő ennek közelében a már eddig is ismert tömegsírok.

A szemtanú Brodarics István, a csata leírásában egy színházi nézőtér módjára elnyúló dombot is említ, amelyen túl a török szultán ütötte fel táborát, és amelynek lábánál Földvár falu, valamint az ellenséges lövegek helyezkedtek el. A mostani eredmények szerint az említett domb, a „színházi nézőtér forma” terület a sátorhelyi hát északi részén ismerhető fel, míg Földvár Sátorhely területével azonosítható. Ugyanakkor a kutatók kizárták, hogy Majs térsége ennek része lett volna.

Az új koncepció tehát a Borza pataktól északkeletre, Sátorhely térségébe teszi az ütközet főbb eseményeit, ezzel pedig részlegesen rehabilitálja a Mohács-kutatás 19. századi úttörőinek elképzelését a csata helyéről – tájékoztatták lapunkat a kutatók.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában