A kis munkába sokan belehaltak

Az 1945-ben szovjet munkatáborokba hurcolt németekre emlékeztek szerdán délután Bonyhádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban túlélők és leszármazottaik az esemény 74. évfordulója alkalmából. A Völgység székhelyéről annak idején a kis munka, azaz málenkij robot ürügyén több mint kétszáz német nemzetiségi helybelit indítottak először Bajára, majd onnan az akkori Szovjetunió lágereibe. Ha a Bonyhád-környéki településeket is listára vesszük, akkor erről a vidékről a számítások szerint több mint ezernyolcszáz német nemzetiségű embert vittek el erővel. A többség 1948 és 1950 között szabadult, de körülbelül egyharmaduk nem élte túl a megfeszített munkát és az embertelen körülményeket.

A jelenlévőket, köztük három túlélőt, Bonyhádról Schmidt Henriknét, Tevelről Pándi Tamásnét és Bólyból May Ádámnét Rozsnyai Ilona rendező, szerkesztő, dokumentumfilm-készítő köszöntötte. A 94 esztendős May Ádámné még saját verssel is készült, amit német nyelven mondott el. A német kórus előadása és a koszorúzás mellett a programon filmvetítés is szerepelt. A GUPVI lágerek foglyai című alkotás részletei alapján a közönség azokat a riportokat tekinthette meg, melyeket a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre készített a munkatáborokat megjárt túlélőkkel, köztük a nemrégiben elhunyt Bayer Péterrel. A beszélgetést most először tekinthette meg a közönség, köztük Péter bácsi két fia – adott összegzést Köhlerné Koch Ilona, a szervező Bonyhádi Német Önkormányzat elnöke. Az eseményen Filóné Ferencz Ibolya polgármester képviselte a várost és helyezte el a tisztelet koszorúját.