A magyar kultúra napját ünneplik országszerte

A magyar kultúra napját ünnepeljük január 22-én, emlékezve arra, hogy 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. A jeles nap alkalmából nemcsak határainkon belül, hanem azokon túl is tartanak rendezvényeket. Megyénkben is bőven lesznek programok, nemcsak szerdán, hanem az azt követő napokon is.

Szekszárdon a Művészetek Házában lesz hangverseny a magyar kultúra napján. A 18 órakor kezdődő előadáson a Szekszárdi Kamarazenekar, a Szekszárdi Madrigálkórus és Halasi Lőrinc versmondó lép fel. Másnap, szintén 18 órától, a Babits Mihály Kulturális Központban Nyáry Krisztián Életemnél is jobban című előadását láthatják az érdeklődők. A szerzőnek ezzel a címmel jelent meg tavaly novemberben a legújabb kötete, amelyben 115 szerelmes levél és történet olvasható. Többek között Szabó Magda, Mészöly Miklós, Kölcsey Ferenc, Vörös­marty Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Jászai Mari, Liszt Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Erzsébet királyné, illetve Frida Kahlo levelezésébe nyerhet bepillantást az olvasó. Az esten Hevesi Judit költő lesz Nyáry Krisztián beszélgetőpartnere. Szintén Szekszárdon, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárban Weisz Béla rajzfilmrendező, karikaturista alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán 17 órakor.

Pakson pénteken 18 órakor kezdődik ünnepség a Csengey Dénes Kulturális Központban. Ott adják át a Paks Kultúrájáért díjat, amit a Szívárnyék: Pilinszky János két hangon című előadás követ Szabó Balázs zenész és Vecsei H. Miklós színművész főszereplésével. Vasárnap 16 órától a dunaföldvári művelődési házban ugyancsak ezt az előadást láthatja a közönség.

Tolnán szintén pénteken lesznek magyar kultúra napi programok. A Mag-Házban 14 órától rendeznek vers- és prózamondó fesztivált alsó és felső tagozatos diákok részére, majd 18 órától Tajtékos ég címmel lesz Radnóti Miklós est. Várdombon hagyományosan ezen a napon rendezik a Weöres Sándor versmondó versenyt.

Több mint 30 éve

A magyar kultúra napja megtartásának gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, megemlékezések először 1989 januárjában voltak.