Kassák Tett újságját gyorsan betiltották

A 20. század eleje néhány érdekes formációt, irányzatot teremtett egymással teljes párhuzamosságban. Ezek egyike a dadaizmus. A 19. század harmadik harmadában a megismerés intenzitásából és mélységéből következően olyan területekre bukkanhattak a kreativitást művelő emberek, melyek tartalmakkal valójában elég nehezen írhatók le.

A dadaizmus gyöke, magyarázata és hangulati alapjai az első világháborús érzületekben leledzenek. A dada kultúrája egy emigrációs kultúra. Alapvetően katonaszökevények, háborúellenes entellektüelek, pacifista muzsikusok és széplelkű költők, illetve újságírók hozták létre ezt az irányzatot. Embrionális formában másutt is léteztek már ilyen egészen különös, nem művészeti művészetmegnyilvánulások, de a dada szülőhazája lényegében Svájc volt.

1916. február 5-én a zürichi Cabaret Voltaire-ben, a Spielgasse 1. szám alatt egy Hugo Ball nevű német teológus-költő-filozófus jóvoltából egy matinében megszületett a dadaista irányzat. Kapcsolódott hozzá a Zürichben éppen akkor tartózkodó, hadra fogható emigránsok egy kis társasága, melybe a német orvos, Richard Hülsenbeck és a román–francia újságíró-író-költő, Tristan Tzara is beletartozott. Életrajzokból azonban tudjuk, hogy nem Tzara adta a dada nevet.

Zürichben tehát létrejött egy formáció, mely a háborús Európa közepén felismerte, hogy a polgári-humanista állásfoglalások, a békevágy és a morális tisztaság a háború keretei közt használhatatlan fogalmakká váltak, ergo a művészet maga, mely ezeket a fogalmakat magában foglalja, képviseli vagy visszhangozza, szükségtelen.

Nem kell, hogy létezzen. Ennélfogva megjelent a már jelenlévő érzés vagy benyomás egyik első megfogalmazása, mely szerint a művészet kora lejárt. Ezt már a 19. század folyamán is pedzegették filozófusok, mint ahogy az erkölcs, a tudományok és sok minden megszűnéséről prófétáltak korábban. És meg kellett teremteniük ennek az alapvetően talán a nihilizmussal is érintkező, anarchista színezetű életérzésnek a kifejezési formáit.

Kassák Lajos A Tett című, 1915-ben létrehozott anarchista aktivista újságja sok dadaista inspirációt tartalmazott, sőt eredeti, sajátságos kelet-európai géniuszokat láttak bele a dadaista akcionizmusba, mely nem követelt szakmai privilegizációt, tehát művészi elkülönülést, nem követelte a képzettséget, és azokat az értékadó mozzanatokat sem, melyeket a művészet megjelenítése során általában intellektuális módon alkalmazni szoktunk. Azaz elsősorban érzés, élmény kifejezése volt ez.

Érdekesen formálódott a dadaista mozgalom. Nem nagyon szoktak beszélni azokról a par excellence festőművészekről vagy szobrászokról, akik a maguk jó színvonalon művelt előadásmódjának keretei közt próbálták meg végrehajtani ezt a szakítást a klasszikussal, az értelmessel, a mondanivalóval. A klasszikus avantgárd forrásvidékéről is megjelentek alakok: George Grosz a német expresszionizmusból, Giorgio de Chirico az olasz futurizmusból dadaisták lettek.

A rövid életű dadaizmus gyors befejezésére is jó példák a festők. Kifejezési rendszerét rendkívül gyorsan felélte, elhasználta a dada, és utána már csak sztereotípiákra futotta. Ez majdnem minden művészeti irányzatnál előfordul, az avantgárdban különösen. Szinte valamennyi dadaista mester munkássága átfordult egy megnyugtató konzervatív, elégikus és elbeszélő festői stílusba.

Jellegzetes tulajdonsága a dadának, hogy képzőművészeti, színházi, zenei, irodalmi megnyilvánulásai egyaránt megvannak. A német Hans Arp rendkívül jó író volt, fantasztikus, vonzó költeményeket hozott létre. Tristan Tzara eleve író volt. A későbbi szürrealizmusban lendületbe jött alkotók ugyancsak erős irodalmi vénával rendelkeztek.

Sok dadaista szépen átnőtt a szürrealizmusba, amennyiben elfogadta a pszichoanalízis, a filozófiai gondolkodás művészetekben betöltött szerepét. A Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem következő előadásának témája már a szürrealista mozgalom lesz. Március 9-én (hétfőn) kerül rá sor, és ugyancsak dr. Aknai Tamás művészettörténész fogja tartani a Művészetek Házában, Válság és újjászületés címmel.