Az apokalipszis utáni bolygó a témája már negyven év óta

A jótékonyság világnapja és a szekszárdi Közjóért-díj. Mi a kapcsolat e két dolog között? Nem mi, hanem ki! Balogh Jenő. Az ismert festőművész most kapta meg a Közjóért elismerést, és az ő kezdeményezésére vált szeptember ötödike a jótékonyság világnapjává. Azt gondolnánk, hogy ezeket a világnapokat valahol „fönn” agyalják ki. De nem! Köztünk, a szekszárdi utcákon jár az az ember, akinek ötletére rábólintott a város, rábólintott a megye, aztán 2011-ben elfogadta a magyar parlament, 2012-ben pedig az ENSZ Közgyűlés. Az áldozatkész apácára, Kalkuttai Teréz anyára emlékezve – halálának napján –, példáját követve megmozdul a világ, segítve az elesetteken.

– Nemcsak az emberek, a föld is kriminális állapotban van – hívta fel a figyelmet Balogh Jenő. – Én már negyven éve a planetáris tudat erősítésén dolgozom a festményeimmel. A Mentsük meg Földünket!-sorozatom újabb s újabb alkotásokkal gyarapodik. Nem szép képek ezek, hanem riasztóak. Az embertelen, ember nélküli, ember utáni tájat, a megbetegített bolygót ábrázolják. Mit kéne tennünk? Békében élni, és az energiakészleteket észszerűen felhasználni. Amihez persze egészséges lélekre lenne szükség, nem kapzsiságra. Ha nem következik be a szemléletváltás, akkor eljön az apokalipszis. Azt festem.

Közel száz hazai és külföldi, egyéni és csoportos tárlaton találkozhatott már a közönség Balogh Jenő műveivel. Néhány képe egészen távoli helyekre is eljutott: Görögországba, Chilébe, Indiába és Brazíliába. Az azokról szóló híradásokat, az ottani újságokat gondosan megőrizte. Nemzetközi alkotóközösségek tagja, jótékonysági tárlatokon is részt vett több országban. Fájlalta, hogy az itthoni elismerés késik. Ám most megérkezett a Közjóért-díj.

– Természetesen jólesik – mondta –, de elég sokat kellett várnom rá. Külföldön hamarabb felfigyeltek a tevékenységemre, mint itthon. Habsburg Ottó, az egykori magyar trónörökös például azt írta 2011-ben, hogy ismeri a munkásságomat, mely szép eredményeket hozott, és a közjó érdekét is szolgálja. A dalai lámától is kaptam üdvözlő sorokat, 2003-ban, amikor Delhiben volt kiállításom, és megnyertem a kulturális olimpiát. Sőt, Cousteau kapitány is örömét fejezte ki, hogy egy hajóban evezünk mi, a föld megmentéséért dolgozók.

Kert és ecset

Balogh Jenő 1948-ban született Szekszárdon. Eredeti végzettsége rádió- és TV-műszerész, de teológiai és képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. Negyven éve fest, főleg apokaliptikus látomásokat, az ember által elpusztított világról. Alkotói periódusa általában novembertől áprilisig tart. A közbenső időben kertészkedik, gyümölcsfái, díszfái is vannak. Életvitele ennek megfelelő: a nyár a természeté, a tél a művészeté. Kedvelt időtöltése az összehasonlító vallástörténet. Elismerései: II Kulturális Olimpia, Athén, bronz­érem (1999), III Kulturális Olimpia, Delhi, aranyérem (2003), Babérkoszorús Festő cím, Görögország (2004), Közjóért elismerő díj, Szekszárd (2020).