Irodalom, esztétika, kritika, filozófia, teológia, félmaraton

– Vázold az utadat Szekszárdtól Budapestig, kérlek!

– Valójában Veszprémben kezdődött a történet – mondja Gombor Lili –, ott születtem 1994-ben. Gimnáziumba már Szekszárdra jártam, az I. Bélába, aztán a Pázmányon folytattam a tanulmányaimat művészettörténet szakon, ám két év után rájöttem, hogy nem ez az én utam, és átiratkoztam a filozófia szakra. Amikor végeztem, 2017-ben szaktanári ajánlással kerültem az egyetem által indított Kultúra és Kritika online kulturális magazinhoz. A filozófia-esztétika rovat szerkesztője lettem. Mindeközben folyamatosan jelentek meg recenzióim, kritikáim a Vigíliában, az Élet és Irodalomban, írtam a Vallástudományi Szemlének, az Apokrifnek, valamint megjelent első idegen nyelvű írásom az Acta Univer­sitatis Sapientiae című folyóiratban. Nagyon sokat köszönhetek az egyetemi konzulensemnek, Hankovszky Tamásnak, aki felkarolt, és az egyetem elvégzése után is támogatott szakmailag. Voltaképpen ő tanított meg írni. Igen nagy hatással volt kritikai gondolkodásom kialakulására, ami szerintem elengedhetetlen egy minőségi, eredményes és társadalmilag is hasznos élet megteremtéséhez. A Kultúra és Kritika szerkesztésekor sokat tanultam, így kerülhettem a kéthavonta megjelenő Magyar Szemléhez, melynek csapatában nagyon jól éreztem magam három éven keresztül. Igyekszem fejlődni, haladni, s ennek köszönhetően, ez év januárjától egy nagy múltú országos napilapnál dolgozom olvasószerkesztőként. Mindeközben próbálok ott lenni irodalomtudományi, filozófiai konferenciákon, egyelőre csak hallgatóként, bár épp a minap érkezett felkérés egy opponensi feladatra. A jövőben a munkám mellett szeretnék elmélyülni újból a filozófiában. Szeretném elvégezni a mesterszakot, aztán doktori képzésben is részt vennék. Ugyanakkor újságírói ambícióim is vannak, s talán most meg is nyílik előttem ez az út…

– Újságíró már a Népújságnál is voltál…

– A Népújságnál még gimnazistaként a Séta rovatba írogattam. Akkori magyartanárom, Jaksa Annamária igen sokat segített szárnypróbálgatásaimban. A közös munka meg is hozta gyümölcsét: rendszeresen publikálhattam. És ugyanabban az időben, egy országos szépirodalmi versenyen II. helyezést értem el.

– Véglegesen Pesten maradsz? Hazajövetel, külföldre költözés foglalkoztat?

– Nem tervezem a Szekszárdra való visszatérést. Az egyetem miatt három évig éltem Piliscsabán, 2016 óta vagyok Pesten. Odaköt a munkám, az emberi kapcsolataim, és úgy vélem, hogy a jövőre nézvést is minden lehetőség ott adódhat számomra. A filozófiával még a fővárosban is nagyon nehéz bármit is kezdeni, megélhetésileg. A külföldi lehetőségeket nézegettem, főleg a tanulással kapcsolatban, de aztán elvetettem. Kirándulás, utazás természetesen szóba jöhet, de alapvetően Magyarországon érzem jól magam. Itt vagyok otthon, nem szeretnék letenni a gyönyörű magyar nyelv használatáról. Vallom, hogy minden más nyelvnél árnyaltabb, s ebből adódóan roppant kifinomult gondolkodást tesz lehetővé.

– Mi jelent kikapcsolódást a szellemi munka után?

– Az írás, olvasás, filozofálás komoly szellemi igénybevételt jelent. Egy időben érdeklődtem a vallásfilozófia iránt, sőt, még a teológia szak is vonzott, de azt a tudományt inkább autodidakta módon művelem. Jelenleg az ökofilozófia, a kritikai filozófia és a transzcendentális filozófia foglalkoztat. Igyekszem elmélyülni a német felvilágosodás filozófiájában és irodalmában is. Kikapcsolódásképpen, ha van rá egy kis időm, fizikálisan terhelem magam. Hobbiszinten futok, időnként bevállalom a szekszárdi Borvidék Félmaratont. Egy hosszabb futás alatt tökéletesen ki tudok kapcsolni, s aztán elképesztően gyorsan és könnyen rendeződnek a gondolataim. De valójában nagyon kevés a szabadidőm, sokszor két hét is elszalad, mire valakivel tudok egyeztetni egy kávét. Szinte sosem pihenek, a hobbiszintű olvasás során is többnyire szakirodalmat vagy szépirodalmat forgatok. Mindez számomra nem utálatos feladat vagy teher! Egy-egy igazán jó és szép szöveg esztétikailag gyönyörködtet, és egyáltalán nem bánom, ha kimerülten teszem le a könyvet, mert minden perce megérte. Persze látom, hogy az emberi kapcsolataimra több időt kell szánnom a jövőben. Nehéz megtalálni az egyensúlyt munka és magánélet között, akkor is, ha valaki még nem él párkapcsolatban.

Fontos a filozófusok munkája

Legszívesebben filozófiával foglalkozik. A hozzá hasonló gondolkodású, pályaválasztás előtt állóknak azt tanácsolja, hogy szorgalmasan képezzék magukat, és keressék a kapcsolatot olyanokkal, akik elismert szaktekintélyek és mentorálhatják őket. Meg­győződése szerint a filozófiával való foglalkozás nagyon szép elfoglaltság. Sajnos a filozófus eredményei csak nehezen és hosszabb távon mutatkoznak meg. De a történelem szinte minden jelentős eseménye mögött nagy gondolkodók álltak.

Névjegy

Gombor Lili Szekszárdon kezdte a tollforgatást diákújságíróként. Jelenleg Budapesten dolgozik. Időnként hazajár, édesanyja itt él. Egy fiútestvére van. Tagja a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesületnek és a Magyar Filozófiai Társaságnak.