Leletet mentettek a kurucok korából Simontornyán

A Simontornyai Vár övezetében, egy ház udvarán tárt fel egy levert cölöpökből és köréjük font vesszőkből készült török kori, kuruc kori palánkfalszerkezetet dr. K. Németh András régész-főmuzeológus és csapata. Teljes épségben maradt meg például egy török talpas tál. Emellett kiástak élénk színű és vékony, a hódoltság korára keltezhető karpereceket is. Több előkerült tárgy török és kuruc kori is lehet, mint például a csizmák bőrtalpai és patkói, a ruhagombok, a kilőtt vagy épen maradt puskagolyók.

Foray Nándor

2020.08.27 Simontornya A simontornyai vár mellett ásatás zajlik. Fotó: Makovivcs Kornél

Fotó: Makovics Kornél

A kezdeményezés nem tudományos célú volt, egy beruházó panzióépíttetési igénnyel lépett fel. Amikor megindította az engedélyeztetési eljárást, akkor bevonták a Tolna Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályát is. A harminc centiméter mélység alatti rétegeket ugyanis meg kell vizsgálni nyilvántartott régészeti lelőhelyeken. Az egész városközpont nyilvántartott régészeti lelőhely. Ezért küldték K. Németh Andrásékat a Simontornyai Vár övezetébe. Vélelmezték, hogy régészeti korú maradványok lappanghatnak a mélyben. Írott forrásokból tudható, hogy a vár körül is álltak palánkok. Pontosan viszont nem tudták, mit fognak találni.

Tavaly ősszel kezdték a munkát, csak közbejött a tél, a Covid-19-járvány. Tavaly is, idén is két-két hetet dolgoztak körülbelül.

Régészeti feltárás a Simontornyai Vár övezetében

A föld gépi felszedését akkor állították meg, mikor az első cölöpök tetejei felbukkantak. A felfedezett több korszakú, többrétegű palánk többször leégett. Több alkalommal kijavították, megújították. A kutatók mintegy kétszázhetven darab cölöpöt azonosítottak; van, amelyikből fél méter, van, amelyikből tíz centiméter maradt meg. A régészek általában csak a cölöplyukat szokták megtalálni: az elrohadt cölöp nyomát a földben. Ezúttal maguk a cölöpök is kézzelfoghatóak. Az 1975-ös vízvezetésnél, nem messze a mostani ásatástól már megmutatkoztak hosszú, kihegyezett cölöpök, amelyeket akkor dr. Gaál Attila címzetes múzeumigazgató figyelt meg, dokumentált, gyűjtött be, közülük néhány látható a vár kiállításában. Lehetséges, hogy azok is a most feltárt palánkhoz tartoztak. A palánk ezekben a korokban gyors és olcsóbb építési metódust jelentett, mellyel a törökök és a magyarok egyaránt élhettek. Simontornyán a már meglévő középkori várat bővítették vele, mert a vár főúri rezidenciának épült a török kor előtt, nem katonák tömegének elhelyezésére.

A hónap műtárgya lett
Az intézményesült régészet létezése alatt eltelt úgy száz-százötven év, hogy a palánk vagy nem került elő, vagy nem került a múzeum tudomására. Az írott források szerint a kurucok folyamatosan javították a palánkot, fűzfavesszőket, gerendákat szereztek be annak karbantartására. A várkastély a kuruc szabadságharc idején több ostromot is elszenvedett, kétszer a kurucok, kétszer a labancok vették be. 1705-ben a kurucok létráról ostromolták a várat, a várárkot betöltötték földes zsákokkal és rőzsével, úgy támasztották az ostromlétrákat a falnak. Dr. K. Németh Andrásék a különböző rétegekből származó leletekből tudnak következtetni az adott korszakra. A török kori leletek közül a legszebb egy turbános sírkő fejrésze. Jellegzetes török temetkezési elem volt a turbán, a halottak sírját kőoszloptörzsön elhelyezkedő turbánnal jelölték. A megfaragott turbánsír méretétől függően jelölhette a temetett rangját, gazdagságát. Ez a januári hónap műtárgya lett a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.