Nagydorogon tudják, hogyan készül az igazán ízletes galambleves

A Gasztromegye nagysikerű online főzőműsor tizenharmadik epizódja ismét remek gasztronómiai tartalmakat és egyedülálló helyi értékeket vonultat fel.

Jaksa János galambtenyésztőt természetesen madarai között látogatta meg Vizin Balázs műsorvezető, hogy kiderítsen egy s mást erről a különleges hobbiról. Az andalúz színű magyar díszposta került a kamera fókuszába, melyről tulajdonosa elmondta, hogy többféleképp hasznosítható. A fajta ugyanis nem csupán szép – illetve versenyeken megmérettethető –, hanem húsgalamb is egyben. A nagydorogiaknak köszönhetően pedig mindenki megtudhatja, hogyan készül az igazán ízletes galambleves.

Juci és Aranka néni várta a stábot a műemléki védettségű Víztorony alatt. A házigazdák már mindent előkészítettek a kürtőskalácshoz, ami kiválóan passzol majd a leveshez. Elmesélték azt is, hogyan indult hódító útjára. Apor Péter erdélyi nemestől származik az 1700-as évekbeli írásos emlék, miszerint a felesége készített fán sült kalácsot, ami persze hamar elterjedt az országban. S hogy miért sütik ezt az édességet Nagydorogon olyan sokszor, Juci néni arra is választ adott. A második világháború után hat székely katona alapított családot a faluban, akiket később meglátogatták rokonaik, hozván a receptet és felszerelést.

Az alaposan összegyúrt és dagasztott édesség tésztáját sem akármivel takarták le – régi szőtt vászonruha került rá, amit nem mellesleg helyben készítenek a hagyományőrzők. Érdekességképpen azt is elmondták, hogy régen ezt a darabot használták a kenyér letakarására, s minél többet mossák, annál fehérebbé válik.

Ügyesek voltak a dagasztók – jegyezte meg Juci néni a háromszorosára nőtt kalács tésztáját vizslatva. Mivel a galamblevest feltették főni, így a háziasszonyok és a műsorvezető nekiálltak feltekerni a tésztát. A helyszínre érkezett polgármester a sütőfákat forgatva mesélt a parázs felett, hogyan zajlik a település gyarapítása.

„Nagyon sok pályázatot írtunk” – kezdte Borbélyné Töttösi Ágnes. Épület-energetikai korszerűsítéseket hajtottak végre, útszakaszokat újítottak fel és orvosi szolgálati lakás is készül. Odafigyelnek a civilekre, akiknek segítenek például a pályázati munkában.

Dobri István helytörténész is bekapcsolódott a műsorba, beszélt műemlékekről, történelemről. Az egyik legérdekesebb látnivalóként a Kalap- és Sipkamúzeumot említette, amelyben szinte a világ minden szegletéből származó fejfedő megtalálható.

A megye gasztronómiai feltérképezése tovább zajlik, így a nézők hamarosan Nagyvejke ízeivel és értékeivel találkozhatnak a Gasztromegye Facebook-oldalán, valamint újonnan készült YouTube csatornáján.

Sok összetevő kell a jó leveshez

Amíg a tészta duplájára dagadt, addig Gerzsei Józseffel és fiával, Péterrel fogtak neki a galambleves megfőzésének. Zöldség, sárgarépa, gomba, paprika, vörös- és fokhagyma szükséges a kiváló leveshez, no meg persze „jó kis helyi galambhús”.

– A galambleves főzésének a régi időkben bizony volt hagyománya, hiszen minden házban volt galamb, amit nem kellett beszolgáltatni – emlékezett vissza Józsi bácsi. Fény derült a beszélgetés során arra is, hogy a galambleves valójában orvosságként hat.

Borítóképünkön: Borbélyné Töttösi Ágnes polgármester és Vizin Balázs sütötte a kürtőskalácsot