Megihlette a japán haiku az immár ötkötetes költőt

„Tudd az aratást/a vetés előzi meg –/fordítva nem megy.” Ez a három sor, amellett, hogy az életre vonatkozó általános meglátás és intelem, érvényes Murzsa András költői pályaképére is. A Szekszárdon élő, nyugalmazott kiadóvezető immár ötödik kötetében olvasható három sor – mint önálló gondolatot kifejező egység – a haikut fémjelzi.

Vélnénk, hogy mi sem egyszerűbb, mint magunkat, lényünket és világlátásunkat kifejezni ebben a távol-keleti, klasszikus műfajban. Ám ennek az ellenkezője igaz, ha valamiben, akkor a haikuban mutatkozhat meg érzékletesen, hogy a fenséges milyen könnyedén válhat nevetségessé. Fordítva – bizony – nem megy, utalhatunk vissza a bevezetőben idézett három sorosra. 

A fentiek tükrében érdemes, sőt, szükséges idézni a Haiku, tanka, ranga című verseskötet ajánlására, prof. dr. Nagy Janka tollából. „Aki haikut ír, egészen át kell lényegülnie: más szemmel kell látnia a világot, másként kell viszonyulnia hozzá. (...) A haikuban nincs helye az európai fecsegésnek és énközpontúságnak.

A természeti kép mögött nem a költő, hanem az olvasó a főszereplő” – nyugtázhatjuk az Esély egy bölcsebb és jobb létezésre cím alatt megfogalmazott sorokat. Melyek egyúttal érzékeltetik is azt a magasra tett mércét, melynek minden haikus, így Murzsa András is meg kell hogy feleljen. Hiszen másképp nincs értelme és erre, mint tudjuk, már Petőfi Sándor is felhívta a figyelmet egykoron: „Ne fogjon senki könnyelműen / A húrok pengetésihez!” 

Miképpen pengeti ezt a képzeletbeli lantot legújabb könyvében a szerző? Ismét bátran fordulhatunk az ajánlóhoz, aki a kérdésre adott válasz előtt rövid áttekintést is adott a kötetről, melyben „több mint 570 haiku olvasható, közöttük vidám, tréfás szenrjú haiku is. 

A japán »társas vers«, a tanka és a renga adta műfaji keretek lehetőséget adnak a szerző számára, hogy újrafogalmazza benne közös életünket. A tankák érzéssé, emlékekké és történetté formálódnak. (...) A rengák pedig az otthonra és a közösségre találás krónikájává válnak. (...) 

Azt tartják, írni csak azon a nyelven lehet, amelyen megtanultunk beszélni, gondolkodni és álmodni. Murzsa András haikuival esélyt kaphatunk egy bölcsebb és jobb létezésre.”