Hatvanhét múzeum kincsei Szekszárdon

A Magyar Géniusz Program során a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinálásával és kormányzati támogatással hatvanhét Kárpát-medencei múzeum leginkább jellemző és legjelentősebb, az elmúlt két évezredről szóló százötvennégy történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgyát felvonultató tárlat.

A vándorkiállítás tavaly áprilisban indult Kecskemétről, majd Gyula, Debrecen, Győr Szombathely és Eger után, mintegy zárásaként a sorozatnak, mostantól Szekszárdon látható, december 10-ig. A Petőfi 200 emlékév keretében, 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból megvalósult Magyar Géniusz Program, a több mint 200 éves múltra visszatekintő magyar muzeológia életében új fejezet nyitva, minden tekintetben korszakalkotót hozott létre a vidéki muzeológiai intézmények számára.

Eddig soha nem látott lehetőséget teremtve a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinálásában a múzeumok összefogásával létrejöhetett ez a tárlat. Szerdán késő délután az ünnepélyes megnyitón Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke és Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Csötönyi László, Szekszárd közgyűlésének Kultúra, Civil Szervezetek, Városmarketing Bizottságának elnöke nyitotta meg a tárlatot.

A múzeumba belépve, a bejárattól balra, interaktív kivetítőkön a látogatók megismerkedhetnek a kiállítás létrehozásában közreműködő múzeumokkal, éa a földszinten és az emeleten több mint háromszáz négyzetméteren sorakoznak a kiállítás tárgyai. A bejárattal szemben van a régészet, a velemi aranydiadém, bronzkori aranytárgyak, Sopronból mitológikus jeleneteket mutató urnák, Paksról pedig a nemrég feltárt, világritkaságnak számító lelet, a 3. századi bronz császárszobor lába.

Látható a tárlaton a soproni szavazóláda – trianonkor népszavazás döntött arról, hogy a város Magyarország része marad –, itt van Gárdonyi Géza titkosírással írt naplója, József Attila makói évekből származó fiatalkori fotója, Deák Ferenc, Kossuth Lajos kézirata, Türr István tábornoki egyenruhája, az 1848-as komáromi védők csákója, az emeleten Rippl-Rónai József , Victor Vasarely, Perlrott-Csaba Vilmos és mások képei, a könyvtárteremben pedig néprajzi tárgyak.

Egyébként a múzeum történetében először most történt, hogy az előadóteremként funkcionáló könyvtár is kiállítási terület lett, s az előadásokat december közepéig a pincében, a múzeumpedagógiai részen tartják.
Különleges ez a tárlat, hiszen még soha nem fordult elő, hogy magyarságunk örökségét jelentő, a vidék legjelentősebb műtárgyanyagát egy helyen és egy időben nem láthatják a nézők. Ez most hét városban létrejöhetett.

Decemberben pedig, mikor a szekszárdi tárlat is bezár, s a tárgyak visszakerülnek a többi múzeumban, a program nem ér véget. A pályázat ugyanis anyagi támogatást nyújt a vidéki muzeális intézmények számára, s a megpályázott keretből a múzeumok értékeik kidomborítására újabb időszaki és állandó tárlatokat hozhatnak létre, tudományos kutatásokat végezhetnek, konferenciákat, tanulmányutakat szervezhetnek, ezzel is a helyi közösség javát szolgálva.