Így volt kerek Gyánó pályafutása

– Ilyen búcsúról álmodott?

– Igen, olyan volt, amilyet szerettem volna – felelte lapunknak Gyánó Szabolcs. – Velem voltak a barátaim, a családtagjaim, a csapattársaim, nekem ennyi elég. Jó volt focizni egyet, aztán közösen vacsorázni és koccintani a múltra és a jövőre.

– Három nap telt el, még nem bánta meg a döntést?

– Nem, mert már régóta érlelődött bennem a gondolat! Már tavaly szögre akartam akasztani a csukát, de a majosi klubvezetők, az edzők és a játékostársak rábeszéltek, hogy vállaljak még egy évet. Jól esett a szeretetük, az, hogy számítanak rám, így maradtam. De most már tényleg eljött a búcsú ideje. Már nem úgy ment a foci, ahogy pár éve, nem tudtam edzeni, így már nem is tudtam annyit segíteni a csapatnak, amennyit szerettem volna.

– Két és fél szezont húzott le Majoson, milyen volt?

– Nagyon jól éreztem magam! Szereztem egy extra bronzérmet az előző idényben, ez örök emlék. Az utolsó fordulóban előztük meg a sokáig a tabellán is élen álló Dombóvárt, igaz az is kellett hozzá, hogy nagyot hajrázzunk, hogy az utolsó négy meccsünket mind megnyerjük. A mostani bajnokságban pedig ötödikek lettünk, de mivel az első négy csapat kiemelkedett a mezőnyből, azt mondom, hogy ez a realitás. Játszottam majd hatvan meccsen, több mint negyven gólt szereztem, ez azért nem olyan rossz.

– Szép pályát futott be, megfordult több NB I-es csapatban, légióskodott külföldön is. Így volt kerek minden?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs hiányérzetem. Mégis azt mondom, hogy ez a pályafutás az enyém, a szüleimé, a páromé, s nekem így ideális. Nyilván vannak dolgok, amiket az ember másképp csinált volna, de ezen utólag már kár morfondírozni, így alakult, nem tudunk változtatni rajta. Büszke vagyok rá, hogy bárhol is játszottam, mindenütt gyorsan befogadtak és rengeteg barátot szereztem, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.

– Melyik volt a legjobb csapat, amelyikben futballozott?

– A Vasas és a Pécs is a szívem csücske, de egyértelműen a bajnok Zalaegerszeg volt a legjobb. Olyan játékosokkal focizhattam együtt, mint Egressy Gábor, Kenesei Krisztián, Kocsárdi Gergely vagy Molnár Balázs. A pécsiekkel bajnok voltam az NB II-ben, de az, hogy a bajnok Zetében játszhattam, számomra maga volt a csúcs!

– És a portugáliai kalandok? Ezt se hallgassa el!

– Két évet töltöttem el az Académica Coimbrában és a Beira Marban, rengeteg emlékkel. Élmény volt játszani a portugál ligában, élmény volt kifutni a pályára a Sporting, a Benfica és a Porto csodálatos stadionjában. Előbbiben gólt is szereztem. Kikaptunk ugyan négy egyre, de ez is feledhetetlen emlék. Az ilyenekre mindig nagyon jó érzésekkel tekintek vissza.

– A válogatottsághoz is nagyon közel volt egyszer...

– Ott voltam a keretben a horvátok elleni, nulla nullára végződött vb-selejtezőn, de Lothar Matthäus nem küldött pályára. Pedig csak kettőt cserélt... Jó lett volna legalább egyszer magamra ölteni a címeres mezt. És jó lett volna az olimpiai válogatottban is bemutatkozni, de akkoriban Fehér Miklós és Szabics Imre volt az elsőszámú csatárduó. Én Torghelle Sándorral ültem a kispadon...

– Most mihez kezd foci nélkül?

– Több időt töltök majd a gyerekeimmel. Lili és Marcell is tehetséges focista, majd viszem őket a meccseikre Kaposvárra és Pécsre, és a többi szülőhöz hasonlóan szurkolok nekik a lelátóról. Ha pedig az időm engedi, elmegyek kispályázni a haverokkal, mert a fociról nem akarok lemondani.

– Kardos Ernő a szombati meccs után azt mondta, önt bármikor szívesen látja Dombóváron, mert ahogy ő fogalmazott, Szabiban benne van a gól!

– Nagyon szeretem az Ernőt, sok mindenről hasonlóan gondolkodunk. Kedves tőle, hogy ezt mondta, de erre nem fog sor kerülni. Az elmúlt hetekben húsz év után először voltak olyan napjaim egymás után, amikor nem fájt semmim, és ez számomra nagy boldogság. A dombóvári futballcsapatban amúgy is ott van Horváth Árpád, ő majd rugdossa az új szezonban is a gólokat!

Harminchat gólt szerzett az NB I-ben

Gyánó Szabolcs 1980. január 9-én született. Az élvonalban 133 mérkőzésen 36 gólt szerzett. NB-s szinten játszott a Vasas, a Zalaegerszeg, a Pécsi MFC, a Kecskemét, a Sopron és a Kozármisleny csapataiban. Portugáliában az Académica Coimbra és a Beira Mar együttesében 33 meccsen 7 gólt lőtt. A Majosi SE-ben 62 találkozón 41 gólig jutott.