Jelen helyzetben nem volt realitás a Extraliga a SZAC-nak

 Hat asztalon is ütögettek a fiatalok, amikor múlt csütörtökön kilestünk a városi sportcsarnokba – úgy tűnik, kezdenek visszatalálni a sportághoz az ifjak. 

Pár éve még nem így volt, nagyon sokan felhagytak a játékkal. Most viszont a sok új arc mellett néhány régit is felfedezhettünk a szakmai igazgatóról elnevezett teremben.

Úgy tűnik, a jövő biztosítva van a Szekszárd AC-nél, ráadásul Sáth Sándor szerint jó pár tehetség akad a gyerekek között, sőt van olyan is, akit a szakember egyenesen „igazi kincsnek” nevezett. 

Márpedig ha valaki, akkor ő igazán tudja, hogy kiben rejtőzik a talentum. Tolnán a nyolcvanas években tizennégy éves lányokból csinált Európa-hírű asztaliteniszcsapatot, amellyel sorra verte a kontinens felnőtt elitklubjait, s szerzett egymás után öt alkalommal is ezüstérmet a Bajnokcsapatok Európa-kupájában. 

A jövő szép lehet, de a jelennel nem igazán lehet büszkélkedni. A klub anyagi helyzete eléggé kilátástalan, a szakember arról panaszkodott, hogy a várostól semmiféle támogatást nem kaptak, s a szponzorok sem tolonganak az ajtó előtt. Így pedig nem tudják megtartani azokat a játékosaikat, akikkel extraligás szereplést lehetne tervezni.  

Aneta Maksutit tavaly a Budaörs csábította el Szekszárdról, idén pedig Halász Ellát happolták el a debreceniek. 

Ebben a klubhoz méltatlan helyzetben (négyszeres Extraliga-győztesről beszélünk) a SZAC nem vállalhatta be az extraligás szereplést, de nem csak ez volt az oka, hogy hátrébb léptek egy osztályt.

Sáth Sándor nem ért egyet a szövetség döntésével sem, amely az új szezonra tizenhat csapatosra emelte a legmagasabb osztály létszámát, ennyi meccset játszani, ennyit utazni amatőr sportolókkal egyszerűen képtelenség.

Meg aztán szakmailag sem indokolt az emelés, hiszen nincs annyi magyar játékos a piacon, hogy ennyi „Extra­liga-szintű” csapatot ki lehessen állítani, ezáltal pedig teljesen ellepik a hazai ligát a román és a szerb vendégjátékosok. Akik között vannak ugyan jó pingpongosok, de a többség tíz évvel ezelőtt legfeljebb a legjobb magyarok edzőpartnere lehetett volna. 

Sáth Sándor szerint ennél is nagyobb baj, hogy a magyar tehetségek nem maradnak itthon, inkább a jól jövedelmező spanyol vagy francia bajnokságba szerződnek.

„Elkeserítő a sportág hazai helyzete. Félő, hogy ha gyorsan nem tesz valamit a szövetség, akkor késő lesz” – mondta a szakmai igazgató.

Szekszárdon most az a cél, hogy ezt az évet túléljék, aztán a klubvezető reményei szerint anyagilag és szakmailag megerősödve a következő idényben visszatérhetnek a legjobbak közé.

Az NB I-es kaland most pénteken kezdődik a SZAC számára, a Nyugati csoport nyitó hétvégéjén Mohácson állnak asztalhoz, s a soproniakkal, a győriekkel és a házigazdával meccselnek. 

A két rutinos játékos, Horváth Lilla és Lass Mariann mellett Scheidler Zita és Csóti Alexa alkotja a gárdát.

A cél pedig nem is lehet más, mint a bajnoki arany­érem megszerzése.