„Mindkét mérkőzés azon múlik majd, hogy csapatként hogyan tudunk védekezni”

– Nagyon csalódott?
– Természetesen az vagyok, hiszen szerettem volna segíteni a válogatottnak, hogy elérje célját, de tisztában voltam azzal, hogy benne volt a pakliban, hogy így alakul – válaszolta lapunknak Miklós Melinda, az Atomerőmű KSC Szekszárd 19 éves bedobó-hátvédje.

– Először kapott meghívót a nemzeti csapatba, hogy érezte magát az összetartáson?
– Pozitívnak értékelem, lehetőségem volt mindenkivel megismerkedni, mert bár ellenfélként többször találkoztam már a csapattársakkal, ilyen helyzetben még nem volt alkalmam beszélgetni velük. Pénteken kezdődött a felkészülés, délelőtt másfél órás, kontakt nélküli, délután kétórás edzésünk volt. Igyekeztem minél előbb felvenni a ritmust és elsajátítani azokat a taktikai elemeket, amit játszani akarunk majd.

– Mi lehet a győzelem receptje a két Európa-bajnoki selejtezőn? 
– Mindkét mérkőzés azon múlik majd, hogy csapatként hogyan tudunk védekezni, illetve ki tudjuk-e használni a saját erősségeinket. Határ Bernadett hiánya érződik, a feladatát Goree Cyeshának és Kiss Virágnak kell elsősorban átvenni, de a mezőnyjátékosoknak többet kell besegíteniük. Mindenesetre úgy készültünk és úgy utazik el a válogatott, hogy mindkét mérkőzést meg szeretnénk nyerni. A románok ellen mi vagyunk az esélyesek, szeretnénk minél nagyobb különbséggel győzni, míg a spanyolok ellen bravúrra lenne szükség a győzelemhez.

– Székesfehérvárról utazik is vissza Szekszárdra?
– Igen, mert a klubnál nem állt le a munka. Én sem akarok túl sokat pihenni, maximumon egy napot, mert minél előbb csatlakozni szeretnék a többiekhez, hiszen november 30-án már bajnokit játszunk Cegléden.

– Nem a legjobb időben jött a válogatott szünet...
–  Örülök, hogy több nehéz mérkőzést is meg tudtunk nyerni, legyőztük például a Fenerbahcét és az Olympiakoszt az Euroligában vagy a Sopront a bajnokságban. Remélem, hogy ez a lendület kitart a szünet után is, mert ezek a szép sikerek csak akkor fognak érni igazán valamit. Elindultunk azon az úton, amiről nem szeretnénk letérni.