Feldobja a bátaszékiek gólvágóját, hogy a testvérével együtt futballozhat

– Nagyon elkapta a fonalat!
– Jómagam is úgy érzem, hogy egyre jobban megy a játék – felelte Tóth Tamás, aki a kisdoroiak elleni négy gólja után kettőt vállalt vasárnap a teveliek otthonában. – Vártam már, hogy kijöjjön a lépés, az előző szezonom ugyanis nem volt a legjobb, sőt mondhatom azt is, hogy csalódott voltam amiatt, hogy csak öt gólt tudtam szerezni.

– Most már tíznél jár és még csak hét forduló ment le a mostani idényből.
– Sokat jelent, hogy Buzás Attila bízik bennem és biztat. Mit mondjak, jót tett a lelkemnek, hogy négyszer is betaláltam a kisdorogak ellen, négy gólt szerezni bárki is az ellenfél, igenis nagy dolog. Tevelen is jól ment a játék, remélem hasonlóan folytatom.

– Mi történt, hogy ennyire megtáltosodott?
– Talán az, hogy sokkal többet beleteszek most a fociba, mint az előző szezonban. Akkor sérülések is hátráltattak, bajlódtam a térdemmel és a bokámmal is, s bár most sem vagyok teljesen egészséges, de annyira már nem zavar a fociban. Az edzéseken is igyekszem részt venni, ráadásul az is sokat jelent, hogy a testvéremmel, Balázzsal újra egy csapatban játszhatok. Ez is ad egyfajta lökést.

– Milyen a mostani bátaszéki csapat?
– Azt gondolom, hogy jó kis csapatunk van, sok a fiatal és tehetséges játékos a keretben, akik sokra vihetik. Mondom én ezt a magam huszonnégy évével, de így van, hiszen tizenhét és tizennyolc évesekkel focizok együtt. A szakmai munka jó kezekben van, szerintem sokra vihetjük. Titkon bízom benne, hogy a bajnoki címért harcolhatunk.

– Hogy tetszik ez az összevont bajnokság?
– Van előnye és van hátránya is. Nyilván a megyei második vonalból érkező csapatokkal szemben könnyebb focizni, de azért akadnak olyanok, akik megnehezítik a dolgunkat. Gondolok itt például a tengelici meccsünkre, amikor a hazaiak kifejezetten jól játszottak, nem volt egyszerű megszerezni a három pontot. Közben már legyőztük 6–2-re a Kakasdot, 3–0-ra a Dombóvárt és legutóbb 8–2-re a Tevel Medosz SE-t – ezekre már lehet azt mondani, hogy értékmérő sikerek.

– Hétvégén egy nagy rangadó vár önökre, Bonyhádra utaznak. Mit remél?
– Azt, hogy jó kis meccset játszunk majd a listavezetővel. Tavaly sikerült őket legyőznünk a bajnokságban és a kupában is, talán ez nem rossz előjel számunkra!

– Arról már beszéltünk, hogy csapatszinten mivel lenne elégedett, de egyénileg? Hány gól kellenek önnek a teljes boldogsághoz?
– Mivel a csapat sikere az első, nem szoktam ilyen célokat megfogalmazni. De egy 20-25 találat azt gondolom, hogy megdobogtatná a szívem!