2024.02.09. 11:30
Kisdobosként sorra nyerte a versenyeket
Alkalmasabb embert nem találhattak volna a sakkszakkör vezetésére a tolnai Széchenyi-iskolában, mint Umenhoffer Ildikó. Medinán nőtt fel, gyermekkora óta járt sakkversenyekre. S most ő dolgozik azért, hogy növendékei mihamarabb eredményes játékosok lehessenek.
Minél hamarabb kezdik el tanulni a gyerekek, annál jobb (A szerző fotója)
– Milyen idős korban érdemes elkezdeni a sakkozást?
– Minél hamarabb, annál jobb – mondja Umenhoffer Ildikó, aki e tanév elején (szeptemberben) indította a tolnai Széchenyi-iskolában a sakkszakkört. – Velem édesapám már 4–5 évesen kezdett foglalkozni. Aztán, 1974-ben bekerültem a medinai iskolába, Rittmann László tanár úr legendás hírű sakkcsapatába, ahol már kisdobosként sorozatban nyertem a megyei versenyeket, az országosakon pedig dobogós helyeken végeztem. A felső tagozatot Szedresen folytattam, és úttörőként is a megye legjobbjai között tartottak számon. Ebben az időszakban olyan nevekkel találkoztam a versenyeken, mint a Polgár lányok, Csonkics Tünde, Mádl Ildikó. Utána jött a tolnai gimi, ahol Keller Ferenc tanár úr foglalkozott velünk. A legjobb évünk az 1985-ös volt, amikor a négytagú lánycsapat megnyerte a megyei bajnokságot, az országoson pedig tábladíjas lettem. Ez azt jelentette, hogy egyetlen egy mérkőzést se veszítettem el. Főiskolás koromban is indultam még egyéniben és csapatban is versenyeken, jó, de nem kimagasló eredményeket elérve. Utána kicsit háttérbe szorult a sakk a pályakezdés és a két gyerek születése miatt.
Az utánpótlás-nevelés kezdeti lépései az iskolában
Umenhoffer Ildikó 1968-ban született Szekszárdon. Medinán nőtt fel, már alsó tagozatos korában járt sakkversenyekre. Máig ott él, két gyermeke van. Tanítói diplomát Szekszárdon (1989), magyartanárit Szombathelyen (1993) szerzett. Tanítani 1989-ben kezdett Szedresen, ahol sakkszakkört is indított. Legeredményesebb tanítványa Dudla Noémi volt, aki országos versenyeket nyert, tábladíjasként. Pedagógusi pályafutását Őcsényben folytatta (2012–2015), majd Tolnára került, a Wosinsky Mór Általános Iskola Széchenyi István Tagiskolájába. Ott sakkszakkört hirdetett, ötödik-hatodik-hetedik osztályosokkal foglalkozik, szeptember óta. Várhatón közülük kerülnek majd ki a városi sakkegyesület utánpótlás-versenyzői.
– Az utánpótlás nevelésével csak most kezdett foglalkozni?
– Tolnán ebben a tanévben indult a sakkszakkör, 18 felső tagozatos gyerekkel. De korábbi munkahelyemen, a szedresi iskolában, előtte már hosszú éveken át edzősködtem. A cél a mai világban az, hogy vigyük el a tanulókat egy olyan közegbe, ahol a fegyelmezettség, a másikra való figyelés, a logikus gondolkodás, az önálló problémamegoldás fejleszthető. Egyelőre a felzárkóztatás folyik, mert van, aki épp csak a lépéseket tudta amikor kezdtünk, s van, aki már gyakorlott, például a nyitáselméletekben is jártas. Felvettem a kapcsolatot a városi sakkegyesület vezetőjével, Dombi Lászlóval, s megállapodtunk, hogy aki kedvet érez nyolcadik után a folytatáshoz, nála fejlesztheti magát, és versenyekre is járhat, tolnai színekben. Nem kizárt, hogy én is visszatérek versenyzőként, hogy ezzel is példát mutassak a tanítványaimnak.
– Vannak ígéretes tehetségek?
– Két-három gyereken látszik, hogy komolyan veszi a sakkot; ők előbb-utóbb versenyeken is indulhatnak. A kezdőknél a kisebbekkel könnyebb haladni, mint a nagyobbakkal. Más sportágakban is így van: érdemes korán kezdeni!
