Közélet

2010.02.25. 18:38

Szenzációs leletet talált az M6-os autópálya nyomvonalán

A népvándorlás korának germán gyermeke is ügyelt a külsejére, miután használta a fésűt. Ilyen eszköz is előkerült Leperdpusztán, de a kisebbfajta szenzációt a kemencék jelentik.

TEOL/Sz.Á.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Dr. Vizi Márta egy érdekes lelettel. A kolomp hangja az V. századból, másfélezer évvel ezelőttről üzen (Fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

Nem kevesebb, mint 17 ezer négyzetméternyi területet fésült át az alsóleperdi völgyben – közelebbről az M6-os autópálya nyomvonalánál – dr. Vizi Márta. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régésze az intézményben tartott szerdai előadásán bemutatta, hogy milyen kincseket is rejtett errefelé a föld mélye. Pontosabban azon tárgyakról van szó, melyek több száz éves, illetve több évezredes pihenő után „megunták” a rejtőzködést. Ez a terület egyébként igen gazdag, a leletek pedig azt bizonyítják, hogy ezen a tájon mintegy ötezer-ötezerötszáz évvel ezelőtt telepedett meg az ember.

Bronzkor, ókor, Árpád-kor és vegyesházi királyok kora. Ezek az időszakok tárultak fel, természetesen nem teljes szélességükben és mélységükben, de azért kellő és jellemző érdekességekkel szolgálva. A legkorábbi, több mint háromezer évvel ezelőtti időszak állatcsontokat, kerámiatöredékeket adott, az Árpád-kor egy falu maradványait. A területet átszelő patak bal partján, a domboldalon pedig sírok nyíltak meg.

A temetkezés nagy valószínűséggel az időszámításunk szerinti V. században, tehát a népvándorlás idején történt: minden bizonnyal  egy germán törzs állomásozott errefelé másfélezer éve. Egy gyermek sírjából egy jó állapotú, kétoldalas csont fésű, valamint egy szürke kerámia került elő. Egy felnőtt nyughelyén pedig két, meglehetősen rossz állapotú pénzérme rejlett. Némi meglepetésre egy kutya csontváza is előbukkant, a hűséges eb valószínűleg áldozati állat lehetett.

Dr. Vizi Márta számára azonban a kisebbfajta szenzációt az itt fellelt, XV-XVI. századi téglaégető kemencék jelentik. 
– Az egész Kárpát-medencében legfeljebb húsz efféle építményről tudunk – húzta alá. – Itt pedig gyors egymásutánban hármat is találtunk. Az egyikben még ott hevertek a berakott téglák... Nem állítom, hogy valamennyi kemencéhez könnyű volt hozzáférni – idézett fel egy, a munkakörülményeket is érzékeltető mozzanatot. – Az egyiket éppen a lejtős terület legaljára építették elődeink. Ennek következtében szinte teljesen beterítette a talajvíz.

Nem volt mit tenni, egy külön munkagödröt ástunk, amibe átszivattyúztuk a vizet, miközben a sáros talajon dagonyáztunk. De kárpótolt bennünket a látvány, ahogy a vízszint süllyedésével együtt fokozatosan elénk tárult a kemence...
Az alsóleperdi feltárás már lezárult, de a munka nem fejeződött be. Hiszen hosszú időre komoly elfoglaltságot ad a leletek feldolgozása. Ugyanakkor a régész - a földvárak szakértőjeként ismert dr. Miklós Zsuzsa kollégájával együtt - továbbra is foglalkozik Ete négyszáz éve ködbe vesző történetével. A Decs melletti, a török idején elpusztult mezőváros közel nyolcezer tárggyal örvendeztette meg a két kutatót. Nemrég húszmillió forintot nyertek az ásatási eredmények dokumentálására.

Névjegy

Dr. Vizi Márta Szekszárdon született. A paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett, majd Szegeden, a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelem-orosz szakos középiskolai tanári és régész diplomát, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészettudományi karán német nyelvtanári végzettséget szerzett. Ezután Tamásiban, a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban tanított, majd 1994-tól lett a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régész-muzeológusa. Az ELTE bölcsészettudományi karán 1999-ben régészetből doktori címet szerzett. Szakterülete az Árpád-kori és középkori települések kutatása.

Ezek is érdekelhetik