Gombamód sokasodó házak miatt nem lehet a vízpartra jutni

A tolnai Felső-holtág menti területek beépíthetőségének engedélyezését kezdeményezték nemrég a városnál zömmel helybéli magánszemélyek, vízparti telkek tulajdonosai. Hétvégi házat, horgásztanyát szeretnének kialakítani a területen. A vízparti részeket 2007. óta folyamatosan vásárolták meg.

Időközben – mint azt a Fadd és Tolna közötti úton közlekedők is észrevehették – több területen is elvégezték a bozótirtást, tereprendezést, illetve a közút felől lejárókat létesítettek a telkekre.

Mint azt Mireider László, a városháza építési osztályvezetője is megerősítette, mindez törvényesen, a szabályoknak mindenben megfelelően zajlott.

Ezek a területek azonban jelenleg hullámtéri erdőként vannak nyilvántartva, építkezni rajtuk nem lehet. Emiatt kérték a tulajdonosok a rendezési tervben a terület olyan típusú átsorolását, ami lehetővé teszi a tervezett víkendházak kialakítását. Jelezték, hogy a közműfejlesztés költségeit is vállalnák.

A képviselő-testület múlt heti ülésén foglalkozott a témával. Lukáts István városi főépítész azt mondta, kívánatos lenne, ha a döntés előtt egy átfogó elképzelést alakítana ki a város vezetése a Duna-part jövőjével kapcsolatban, illetve ezt megelőzően előzetes szakhatósági állásfoglalást kérnének az ügyben.

Pirgi József, a pénzügyi bizottság elnökének szavaiból is az derült ki, hogy szerinte alaposan át kell gondolni a kérdést, szakemberek véleménye alapján kell dönteni.

Mint mondta, nincs ellenére, hogy ezen az egyébként frekventált területen építkezni lehessen, de akkor olyan szabályozást kell kialakítani, amelynek révén egy nagyjából egységes, kulturált összkép alakul ki a területen, amelyre a város büszke lehet.

A képviselő-testület ennek is megfelelően úgy döntött, hogy előzetes szakhatósági véleményeztetési eljárást kell lefolytatni, ennek eredménye alapján lehet dönteni a rendezési terv esetleges módosításáról.

Egyébként a Duna-part ügyében még decemberben, a helyi horgász egyesület is írt levelet a városnak. Németh István elnök jelezte: azzal, hogy a Duna-part egyre nagyobb része kerül magántulajdonba, a vízpart megközelítése egyre komolyabb problémát jelent azoknak a horgászoknak, akiknek nincs saját parti területük.

Ugyanis a magánterületek bekerítésével, a vízhez vezető utak lezárásával nem lehet a vízhez jutni a magánterületek megsértése nélkül.

Ha a part felől nem megy, marad a csónak

Mireider László a horgászok felvetésével kapcsolatban elmondta: az önkormányzati tulajdonú mederrész és a magántulajdonban levő vízparti területek között nincs úgymond önkormányzati sáv, a városnak nincs is lehetősége valamilyen közterület kialakítására a parton, hacsak nem a vízből vennének el területet, a holtág részleges feltöltésével.

A magántulajdon védelme alkotmányos jog, a vízjogi szabályozás csak annyiban jelent korlátozást, hogy a parttól számított háromméteres sávon belül sem épületet, sem kerítést nem szabad felhúzni. Ha a vízparti terület, illetve a lejáró magántulajdonban van, akkor a tulajdonos döntheti el, odaenged-e valakit.

Joga van lezárni a lejárót, de akad arra is példa, hogy a tulajdonos megtűri a területén áthaladó forgalmat. Mindenesetre ha a parti részek megközelítése problémássá válik, akkor a horgászok részére marad a horgászhelyek vízen, csónakkal történő megközelítése.

A magántulajdon védelme alkotmányos jog, a vízjogi szabályozás csak annyiban jelent korlátozást, hogy a parttól számított háromméteres sávon belül sem épületet, sem kerítést nem szabad felhúzni. Ha a vízparti terület, illetve a lejáró magántulajdonban van, akkor a tulajdonos döntheti el, odaenged-e valakit.

Joga van lezárni a lejárót, de akad arra is példa, hogy a tulajdonos megtűri a területén áthaladó forgalmat. Mindenesetre ha a parti részek megközelítése problémássá válik, akkor a horgászok részére marad a horgászhelyek vízen, csónakkal történő megközelítése.

-->