Békeidőben is állandóan bevetésre készen állnak

– Május 4-én a naptárak Flórián nevét jegyzik. Egy név a sok száz közül, ám a tűzoltók, kéményseprők számára mégis több: Flóriánnak, az egyszerű római katonának életét és mártírhalálát jelképezni, és szimbolizálja a tűzoltó hivatás szellemiségét – emelte ki beszédében Wéber Antal ezredes szombaton, a bátaszéki katolikus templomban tartott megyei Flórián-napi ünnepségen. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója hozzátette, a tűzoltók a békeidőben is egy állandóan harcoló alakulat tagjai.

Mindig bevetésre készen állva igyekeznek segíteni a bajbajutottakon, elhárítani a vészt. – Amikor eldöntöttük, hogy tűzoltók leszünk, még nem tudtuk pontosan, mit vállalunk. Ma már mindannyian jól tudjuk: nem pusztán egy szakmát, hanem egy hivatást választottunk – tekintett a templomban megjelent, a megye számos pontjáról érkezett bajtársakra az igazgató. Wéber Antal hangsúlyozta, a hősiesség, az önfeláldozás, a bajtársiasság, a bátorság az új évezred tűzoltóinál szakmai tudással, gyakorlati tapasztalattal és magas szintű technikai ismeretekkel párosul.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A bátaszéki diáktűzoltók tartottak bemutatót a program végén (fotó: Mártonfai Dénes)
[/caption]

– Ezen a napon köszönetet kell mondanunk szeretteinknek, családtagjainknak is – folytatta Wéber Antal – hiszen türelmük, erkölcsi- és lelki támogatásuk nélkül nem lennénk képesek hittel és odaadással ellátni feladatainkat. Sose felejtse el senki, hogy mi mindannyian egy magasztos, igaz célért: az ország lakosságának biztonságosabb életéért dolgozunk, függetlenül attól, hogy ki milyen szervezeti formában vállal szerepet ebben, kinek milyen rendfokozata van, sugárcsővel, vagy éppen tollal a kezében tesz azért, hogy a biztonság valóság legyen – fűzte hozzá az igazgató.

– A tűzoltás mindig a legkomolyabb, legveszélyesebb munkák egyike volt. Ennek fényében igazságtalannak tűnik, hogy csupán ez az egy nap áll a rendelkezésünkre megünnepelni őket, közösségünk már-már elfeledett hőseit, jobban becsüljük meg a lánglovagokat az év minden percében! – vélekedett Bognár Jenő. Bátaszék polgármestere úgy fogalmazott, mély tisztelettel adózik minden hivatásos és önkéntes tűzoltónak, és ugyanilyen nagyra becsüli feleségeiket, családtagjaikat is, hiszen állandó aggódás, féltés kíséri mindennapjaikat. Külön kitért a fennállása 130 éves jubileumát ünneplő bátaszéki egyesületre. Mint mondta, legyen szó bármilyen feladatról, a helyi lánglovagokra mindig számíthat a település, és arra is büszke, hogy jó kapcsolatot ápolnak a besigheimi, a ditrói és a nagysallói tűzoltókkal, akik ugyancsak képviseltették magukat a rendezvényen.

A beszédeket követően több elismerést, dísztárgyat adtak át az ünnepségen. Wéber Antal előléptette Csőglei Istvánt, Gulyás Istvánt, Pruzsencki Istvánt és Vajda Józsefet. Szekszárd Év Tűzoltója Vörös Csaba lett. A megyei tűzoltószövetség Díszérmét Árvai Imre, Lill Péter és Majtényi Mihály kapta meg, míg emlékplakettet Kovács Zoltán, Jochen Feyerabend, valamint Matus János vehetett át. A Magyar Tűzoltószövetség Szolgálati Érmét 30 éves munkájáért Gáborné Dánó Ibolya, Baranya Sándorné 25, Csire József pedig 20 év szolgálatért kapta meg.

Az ünnepség végén kollégánk, Mártonfai Dénes fotóriporter a szekszárdi tűzoltók munkájáról készített, az Axel Springer-Magyarország Kft. fotópályázatán díjnyertes sorozatát tekinthették meg az érdeklődők, utána pedig a bátaszéki diáktűzoltók bemutatóját.