Felgyorsították az apadást, Bátán átvágták a nyári gátat

Átvágták a régi vasúti töltés nyomvonalán húzódó nyári gátat Báta határában vasárnap délelőtt. A beavatkozás hatására a belterületi részekről gyorsabban kivezethető a víz, felgyorsítva az apadást és lerövidítve a védekezés időtartamát – tájékoztatott dr. Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. A nyári gát már a Duna II. fokú vízállásait sem tudta kizárni, a mostani, III. fokot meghaladó árhullám pedig a teljes gemenci területet feltöltve érkezett a település belterülete felé. Ráadásul a Duna főmedréhez képest a nyári gát mögötti területekről csak jóval lassabban tud visszajutni a víz a folyóba. Mostanra azonban a főmeder vízszintje alacsonyabbá vált, mint a másodrendű védvonalak közé beszorult víz szintje, így lehetőség nyílt a nyári gát átszakítására.

Az átvágás elsősorban Báta belterületének védelmét, másrészt a gemenci vadállomány védelmét is szolgálja. Hatására ugyanis szárazra kerülnek vadmentő dombok, ahol az állatok megpihenhetnek és élelemhez jutnak. Továbbá a beavatkozásnak köszönhetően a bajai vízmércén tapasztalható apadást lehet elérni, eddig ugyanis a bátai szakaszon lassabb volt a levonulás.
Boros Brigitta, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a hétvégén a gátakon beavatkozásra nem volt szükség, de folyamatos figyelőszolgálat működik. Bogyiszlónál és Domborinál a rendőrség a teljes útlezárást feloldotta, az állami védvonalon a keresztirányú forgalmat engedik és az ártéren ingatlannal rendelkező tulajdonosok tegnap óta megközelíthetik nyaralóikat.
A Dunán elrendelt hajózási tilalmat részlegesen feloldották, a sport és kedvtelési célú vízi járművek már közlekedhetnek a folyam Tolna megyei szakaszán.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Egyre több homokzsák kerül ki a víz alól. de a lakóknak még néhány napot biztosan várniuk kell a visszaköltözéssel (Fotó: MD)
[/caption]

Egyelőre a vízimadarak érzik magukat a legotthonosabban a vízzel elöntött bátai házak udvarában és kertjeiben. Nem csoda, hiszen a gyümölcsfák között úszkáló halak igen kihívóan viselkednek, odacsábítva a rájuk vadászó szárnyasokat. De az efféle garázdálkodás nem borzolja fel a gátakat még felügyelő katasztrófavédelmisek és honvédek kedélyeit, akiknek szerencsére már a védművek mellett nincs okuk nagy aggodalomra. Ha lassan is, de apad a Duna. A polgármesteri hivatalban pedig már hétvégén érdeklődött egy otthonából kitelepített hölgy, hogy mikor térhet vissza a házába, bár ekkor még nem kapott kedvező választ.

A víz visszahúzódása után egyébként a fertőtlenítés válik az elsődleges feladattá, hiszen csak így akadályozható meg a fertőző betegségek, elsősorban a gyomor- és bélrendszeri betegségek megelőzése. A tisztításhoz megfelelnek a kereskedelmi forgalomban kapható, a hétköznapokban is használt termékek – erősítették meg a népegészségügyi szakigazgatási szerv szakemberei. A szobákat borító iszapot és egyéb szennyező anyagokat egy erre a célra kijelölt helyre kell gyűjteni a fertőtlenítés előtt, majd a falakat 10 százalékos klórmész oldattal kell bemeszelni. Az oldat elkészítéséhez 1 kilogramm klórmeszet kell 8 liter vízben feloldani. A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését szembe, nyálkahártyákra való jutását. A mosható felületeket fertőtlenítő szerrel kell kezelni. Ehhez elég a hypo 2 százalékos, vagy az Ultra fertőtlenítőszer 1 százalékos oldata, amelyet érdemes legalább 10 percig hatni hagyni.

A talaj fertőtlenítése csak a szennyvízzel elöntött, kisebb elszigetelt területeken, például lakóházak udvarán indokolt. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel kell egyenletesen beszórni, majd vízzel belocsolni. Ugyanez igaz a szemét- és trágyadombok fertőtlenítésére is, azzal kiegészítve, hogy ezek felszíni részét körülbelül 10 centiméter vastagságban egy erre alkalmas eszközzel alaposan át kell keverni. Ott, ahol még van, fontos az árnyékszékek alapos fertőtlenítése is. Az ülődeszkát, a padozatot, az oldalfalat és a WC egy méteres körzetét 10 százalékos klórmészoldattal kell bemeszelni, aztán az ülődeszkát 2 órás hatóidő után vízzel jócskán leöblíteni. A gödrök tartalmának felületét összefüggő rétegben klórmész porral kell beszórni. Az ólakban 10 százalékos klórmész oldat szükséges a felületek kezeléséhez.

Az ásott kutakban lévő víz fertőtlenítésénél köbméterenként 100 milliliter nátrium-hipoklorit 90-et, vagy 200 milliliter Hypo-oldatot kell alkalmazni. A fertőtlenítőszert egy vödör vízben alaposan el kell keverni, majd a kút belső falán körben végigfolyatni. A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 óráig szükséges állni hagyni, azután pedig kiszivattyúzni. Ha a kiszivattyúzott víz klórszagú, akkor a fertőtlenítés megfelelő volt, ha nem, akkor a kút fertőtlenítését kétszeres mennyiségű fertőtlenítőszer oldattal meg kell ismételni. Fúrt kutaknál 300 milliliter Na-hipoklorit 90-et, vagy 600 milliliter Hypo-oldatot szükséges az anyacsőbe önteni, majd néhány percig a szivattyút járatni. Ezt követően az előzőekben alkalmazott fertőtlenítőszerből a megadott mennyiséget ismételten az anyacsőbe kell juttatni és 24 órán keresztül állni hagyni. Ezután a kutat addig kell szivattyúzni, amíg a klórszag már nem érezhető.

A textíliákat körülbelül egy óra hosszat kell beáztatni 2 százalékos hypós oldatba – 5 liter vízhez 1 deciliter hypót adagolva. Az áztatás után a ruhák már mosószerrel, a szokásos módon moshatók. A beáztatáshoz szükséges oldat Flóraszeptből is előállítható, 1 evőkanál Flóraszept mosóport adagolva 1 liter vízhez 1 százalékos oldat készíthető. A beáztatáshoz fél óra szükséges, ezt követően szintén a szokásos módon moshatók a textíliák. Ajánlott a mosógépet 90-95 Celsius fokos mosási programra állítani. A nem mosható szövetanyagokat, például bútorkárpitot, szőnyeget 1 százalékos Flóraszept oldattal kell átkefélni és hagyni megszáradni. Ugyanakkor színelváltozás számítani lehet ez esetekben.

Irtás nélkül víg napok jönnek a szúnyogokra

Leginkább a szúnyogoknak kedveznek a következő napok. Az árvíz levonulását követően a visszamaradó pangó vizek a csípőszúnyog lárvák nagy tömegének fejlődéséhez teremtenek ideális feltételeket, akárcsak az időjárás felmelegedése. A rovarok azonban nemcsak csípésükkel okoznak kellemetlenséget, hanem több fertőző betegség terjesztői lehetnek. Ezért különös figyelmet kell fordítani a szúnyogirtásra. Nem elég beérni a földi és légi permetezéssel, egyénileg is érdemes védekezni. Alkalmasak erre a különböző riasztószerek, valamint fontos megakadályozni az esővízgyűjtő tartályokban, kerti medencében tenyésző szúnyoglárvák fejlődését is. A szúnyogriasztásra árusított karkötők forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkeznek – tájékoztatott a népegészségügyi szakigazgatási szerv.

A homokzsákokat nem lehet elrakni egy új árvízhez

A több országon végig vonuló áradás az elöntött területekről az emberre is veszélyes szennyeződéseket hozhatott magával, ezért a védekezés során felhasznált, átázott homokzsákokat és azok tartalmát körültekintően kell kezelni. A zsákokból a homokot száraz területre, lehetőleg olyan talajra kell üríteni, amelyet öntött el a víz. A homok eztán építkezéshez felhasználható. De játszótereken, homokozókban vagy más olyan helyeken, ahol az emberi bőrrel közvetlenül érintkezhet még akkor sem szabad felhasználni a homokot, ha egyébként nem érte a folyóvíz. Az üres zsákokat szintén száraz helyre kell összehordani, később alkalmasak lesznek hulladék és építési törmelék gyűjtésére, élelmiszereket, például burgonyát, almát azonban tilos bennük tárolni.