Csodatévő erőt tulajdonítottak a helynek

A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét 1731-ből említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. 

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A felújított kápolna nem csak a zarándokokat várja a jövőben
[/caption]A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba.

Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép, valamint – a hagyomány szerint – csodás gyógyulásokat hozó szentkút leromlott épületegyüttesét Hőgyész önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel. A pályázatnak köszönhetően száz százalékos támogatást nyert el a projekt. A remények szerint a megújult zarándokhely a táj és a több a jövőben nemcsak a vallásos, hanem a bakancsos turisták ideális kirándulóhelye is lehet.

Botta György, Hőgyész polgármestere elmondta, hogy a település kollektív emlékezetében a mai napig is erősen él mindaz a hagyomány és legenda, amely a megye lelki központjává avatta Csicsót. A polgármester hozzátette érdekességképpen, hogy a többnemzetiségű nagyközségben a XVIII. században betelepülő németek leszármazottai inkább a templomban elhelyezett Szűz Mária kegyképnek, míg a magyarok a forrásvíznek, a szent kútnak tulajdonítanak csodatévő erőt.